Spárta

Spárta


Társadalom

Spártát dórok alapították, meghódítva a Peloponnészoszi-félsziget déli részén lévő akhájokat. A tízszer nagyobb akháj népesség féken tarása érdekében a hódítóknak meg kellett őrizniük a belső egységet. Ezért minden spártai polgár egyenlő részt kapott az állami földekből. Teljes egyenlőségről azonban nem beszélhetünk, mert Spártában is egy birtokos arisztokrata réteg állt a társadalom élén. A teljes jogú polgárok legfőbb tevékenysége a katonáskodás volt, s a kétkezi munka becsülete nem alakult ki. Itt is léteztek olyan szabad jogállásúak, akik nem rendelkeztek polgárjoggal. Körüllakóknak nevezték őket, mert Spárta peremterületén éltek. Ők látták el Spártát kézműipari termékekkel, s a környező hegyek (pl.: Taügetosz) vasércét bányászták. Nem voltak politikai jogaik, adót fizettek és csak nagy veszély esetén vonulhattak harcba, mint segédhadak. A legnépesebb réteget azonban a meghódított akháj őslakosok utódai, a helóták képezték. Földművesek voltak, akik a spártaiak számára kiosztott parcellákon éltek. Helyzetük emlékeztetett a rabszolgákéra, de kiváltságosabbak voltak hozzájuk képest. A földhöz hasonlóan nem a gazdáik, hanem az állam tulajdonát képezték, nem lehetett eladni őket. Parcelláikat művelték, és csak a termés felét kellett beszolgáltatniuk. Családokban éltek, volt saját házuk, ingóságaikat apáról-fiúra örökíthették, vagyis nem rabszolgák, hanem jogfosztott őslakók voltak. Nem voltak politikai jogaik és bármelyik spártai megölhette, megszégyeníthette őket.

Állam

A politikai egyenlőséget a polgárjoggal rendelkezők számára is csak részben biztosíthatták. A népgyűlés munkájában minden 30. életévét betöltött spártai polgár részt vehetett, azonban e testület szerepköre jóval korlátozottabb volt az athéninál. Csak elfogadhatta, vagy elutasíthatta az elé terjesztett javaslatokat közfelkiáltással. A hatalmat valójában az arisztokrata nemzetségek birtokolták. Közülük került ki a két király, akik elsősorban hadvezérek és vallási vezetők voltak, egyebekben jogkörük korlátozott volt. A vének tanácsa a két királyból és 28 60. életévét betöltött férfiból állt. E testület határozta meg, hogy a népgyűlés miről tárgyalhat. Amennyiben a népgyűlés döntése a vének szerint nem volt megfelelő, feloszlathatták azt. Az állam életének tényleges irányítója az öt felügyelő volt. Választás alapján a 30. életévét betöltött spártaiak egy évre tölthették be ezt a tisztséget. Feladatuk a bíráskodás, a királyok és a tisztviselők ellenőrzése, a külpolitika irányítása volt. A spártaiak tekintély és az életkor alapján választották ki vezetőiket, s a népgyűlés jogkörét korlátozták. Az ilyen szerveződésű államot arisztokratikusnak nevezünk. Spárta létrehozta a peloponnészoszi szövetséget, a Kr. e. VI. század közepén, ami a félsziget fölötti hatalmi súlyát biztosította, de egész Hellászban támogatta az arisztokratikus berendezkedésű államokat.

Nevelés és életmód

A spártai nevelés fő célja az volt, hogy a fiúk jó katonákká, a lányok pedig jó katonákat szülő anyákká váljanak. Hogy jó katonákat tudjanak nevelni, a kevésbé életképes csecsemőket kitették a Taügetoszra. A gyerek nevelése nem a szülők, hanem az állam feladata volt. A fiúkat hétévesen elszakították családjuktól. Közösségekben, katonai fegyelem alatt nevelték őket a nehéz életkörülmények elviselésére. Nemcsak a fizikumra építettek, hanem az ellenséggel való könyörtelenségre is ránevelték őket. A felnőtt spártai férfi sem vonhatta ki magát a közösségi életmód alól. 30 éves koráig a családjától külön, harcosok közösségében élt. Ezután önálló háztartást alapíthatott, de részt kellett vennie a közös étkezéseken, ahol harcostársaival együtt evett. A felügyelők figyelték életmódját és tiltottak minden “puhaságot”. A spártai férfiak hatvan éves korukig katonakötelesek voltak. Kiváló harcosok, és inkább életüket adták, mint hogy meghátráljanak. A nők nevelésében is fontos volt a testedzés. Az anyaszerep miatt a nőket Spártában nagyobb tisztelet övezte, mint a görög poliszok többségében, férjet is maguk választhattak.


Spárta

-dórok

-egyenlőség (földeknél)

-fő tevékenység: katonáskodás

-körüllakók: kézműpari termékek

-helóták: földművesek, állam tulajdona

nem rabszolgák, jogfosztott őslakók

-népgyűlés: korlátozott

-hatalom: arisztokratáknál

-két király, vének tanácsa

a népgyűlés tárgyalási témái

-öt felügyelő

ARISZTOKRATIKUS

-peloponnészoszi szövetség

-fiúk: jó katonák, lányok: jó anyák

-testedzés, közösség, katonai fegyelem, közös étkezések