12. tétel

Kölcsey Ferenc : Himnusz

Értelmezd a verset a tanult szempontok alapján!

Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillagakezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. Zsoltár) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott Rákóczi-nóta is. A Himnusz Kölcsey Ferenc verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnusza. A Himnusz a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban írta szatmárcsekei magányában. A himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben.

A hazaszerete és a hazaféltés verse (itthon vagyok): Először is az emlékek azok, amik Magyarországhoz kötnek. A gyerekkorom, amire mindig emlékezni fogok. Az az állandóság, az az otthonosság, amivel én itt élek, ebben a szép országban. Aztán ez a gyönyörű nyelv, az anyanyelvem is ideköt, meg az, hogy ezen a földön születtem és itt éreztem először azt a nyugalmat, amit csak akkor érez az ember, mikor anyja a karjaiban tartja. Aztán ide kötnek még azok a különlegességek, amik máshol nincsenek, pl.: erőspaprika, vagy éppen a húsvéti locsolkodás. De azok a szép tájak is jól az emlékezetembe vésődtek, amit máshol nem láthatok. A Hortobágyon a pásztorok terelik nyájukat és közben délibáb tükröződik az égen.

A cím a műfajt jelöli ki. Az ima irodalmi formája a Himnusz. Alcím: archaizálás - tudatos múltba helyezkedés a stílusában.

Egy közösség nevében szól (kollektív tudat). Magyarország bűnösségének a gondolata a 16. században, a három részre szakadt országban született, vándor énekmondók dalaiban.

Kompozíció:

1. keretes szerkezetű

2. honszerzés

3. Hunyadi

4. fordulat, szimmetria tengely

5. török elleni harcok, végvárak

6. honvesztés

7. összegzés

8. keretes szerkezetű

Értékszembesítő vers: A 2. és a 3. verszak sikeres, dicsőséges, áldott, 4.5. és 6. versszakban kudarcok, vereségek, veszteségek, elhagyatottság és Isten hiánya van. Ez mind Isten büntetése, mert elfordult tőlünk.

Időszembesítő vers: a 2. és a 3. verszakban a régmúltat beszéli el, a Honfoglalást és Mátyás király török elleni sikereit. Ám a 4.5. és a 6. versszakban már a közelebbi múlt van, a tatárjárás (1241.) és a török uralom, meg a végvári küzdelmek. Ebből látszik, hogy az értékszembesítés erősebb rendező elv, mint az időszembesítés.

Aránybillentő szerkezet: a vers is kimondja “Megbűnhődte már e nép” - szóval már több rosszat éltünk át, mint jót, mivel a 4. versszakban is csak a rossz dolgokat ecseteli. A versben ezen túl még a keresztforma is megtalálható. Ez azt jelenti, hogy a 2. -6. és a 3.-5. versszak egymáshoz kapcsolódik különböző motívumokkal. A 2. és a 6. versszakban ez a “bérc”, a “vér”, a “honszerzés” és ennek az elvesztése és a szép folyók a vértengerhez és a vérözönhöz kapcsolható. A 3. és az 5. versszakban meg a törökkel szembeni harcok dicsősége és kudarca, meg a török sánc és a magyar hadsereg csonthalma. A 3. versszakban megjelennek az élet jelképei: a kenyér és bor motívuma, amelyek Jézus testét és vérét jelképezik, és amelyek a keresztformához kapcsolhatók.

A 7. versszak: egyfajta összegzése a versnek. Ebben megtalálható a jó is és a rossz is, csak a rosszból, mint az már korábban említettem a vers kapcsán, ebben a versszakban is több van.

“Vár állott, most kőhalom,

Kedv, s öröm röpkedtek,                                              csak ennyi jó van a többi rossz

Halálhörgés, siralom,

Zajlik már helyettek.”

Vázlat

-műfaj

-kompozíció

-értékszembesítés

-időszembesítés

-aránybillentő