Fogalmak

TOPOSZ

A toposz egy irodalmi hagyomány, afféle közhely, amelyet mindenki ismer. Rengeteg irodalmi műben megjelenik, kortól és műtől függetlenül, és nagyjából ugyanazt a hatást váltja ki a befogadóban mindig.

Lehet egy költői kép, nyelvi fordulat, vagy cselekmény elem, ami ismétlődhet.

Példa:

Általános: tavasz, nyár, ősz, tél, hasonlítása az emberi élethez, a körforgás kiemelése, újjászületés

fürdés, mint megtisztulás a korábbi bűnöktől

Homérosznál:

vendég látás, párbaj, áldozat bemutatás, harcra készülés, halottsiratás


UTAZÁSTOPOSZ

A görög mitológiában több utazástörténet is szerepel, melyből a legismertebb Homérosz lévén Odüsszeusz története. Az utazás egy tanulási folyamat, amely során elindul az ismeretlenbe, mely rejtegethet veszélyt, lehetnek váratlan pillanatai, de a végén mindig hazatér egy kicsit megváltozott személyiséggel. Azért indul el, mert el kell indulnia, egy küldetést véghezvinni. Az ismeretlen sokszor csábító, mert személyesen fedezhet fel dolgokat, kielégítheti kalandvágyát.

Az Odüsszeiában két utazás történik: Odüsszeuszé és Télemakhoszé. Mindketten sokat változnak útjuk során: Odüsszeusz jobb vezetőé válik, Télemakhosz pedig felnőtté.


DOXA

Olyan vélemény, ami igaz, de igazságát nem lehet önmagában értelmezni, megmagyarázni, mert nem teljes.

Antigonénál:

Kreón alkot egy törvényt, majd arra hivatkozik, míg Antigoné az istenek törvényeit képviseli. Aki valamelyikük mellett foglal állást, csak a részleges igazságot képviseli, ugyanis ebben a helyzetben az istenek és az állam törvényei eltérőek.


HÜBRISZ

Az ókori görög-római világban azt a bűnt jelöli, mikor az ember magát helyezi az istenek fölé, és mindenhatónak hiszi magát.Gőgöt, túlkapást jelöl.

Antigonénál:

Kreón követ el hübriszt, mikor az istenek törvényi ellen alkot új törvényt, ezzel megtagadva a régieket, és az istenekkel egy törvényalkotói szintre helyezve magát. A halottakat el kell temetni, hogy lelkük átjuthasson az alvilág kapukján, Kreón pedig ezt egy esetben megtiltja. Ezzel az istenek haragját vonja magára, és feleségét fiát veszíti el.


KATARZIS

(megtisztulás, felszabadító érzés)

A tragédia- és általában a művészet- befogadásának egy bizonyos élményét nevezzük így. Egy esztétikai kifejezés, mely alatt azt az érzést értjük, mely a konfliktus feloldódásakor keletkezik bennünk. A tragédia “részvét és félelem felkeltése által éri el az ilyenfajta szenvedélyektől való megtisztulást.” Arisztotelész: Poétika


KONFLIKTUSOS DRÁMA

Olyan drámatípus, amelyben a szereplők rendszerét a konfliktusok határozzák meg. Cselekményét az egymással szembeni tett váltások viszik előre.

Antigoné:

Antigoné⇔ Kreón

Antigoné az istenek törvényét képviseli, míg Kreón az államét. A kettő ellentmond egymásnak.

Rómeó és Júlia:

szerelmesek⇔ családi viszálykodások

Capulet⇔ Montague

Az egész drámában megjelenik két nagyúri család régről fakadó viszálykodása. A szerelmesek származásuknál fogva így ellenségeskedésre születtek, ám ők mégis megpróbálni kiállni egymás mellett, és a cselédekig leható csatározásokat megszüntetni.

Hamlet:

Claudius⇔ Hamlet

Claudius megöli Hamlet apját, hogy királlyá válhasson. Hamlet megismeri a bűntettet apja szellemétől és bosszút akar állni a gyilkoson. Claudius célja, hogy életben maradjon, és elkerülje Hamlettal a konfliktusokat, illetve a trónért folyó lehetséges vitákat.


KÖZÉPPONTOSOS DRÁMA

Középpontjában egy szereplő vagy egy probléma áll. A cselekmény köré épül, a többi szereplő a hozzá való viszonyulásában helyezkedik el.

Oedipus király:

Oedipus király áll a középpontban, aki miatt átok sújtja városát, tudta nélkül. Legyilkolta a volt királyt, vérszerinti apját, majd feleségül vette vérszerinti anyját, aki gyermeket is szült neki. Ő erről csak akkor értesül, mikor városa sínyli bűntettének eredményét.


DAL

Lírai műfaj, mely egyszerű, és rövid művet takar. Témája lehet a bor vagy a szerelem. A költői én egy udvarlási vagy búcsúzási helyzetet ad elő. Lehet vidám, vagy szomorú, jellemző érzései a vágy és szeretet. Fontos a személyesség, vagy önkifejező jelleg, melyben őszintén vall érzéseiről.

Anakreón: Gyűlölöm, Engem a szerelem

Leggyakrabban jambikus verselésű, gunyoros versei a borról és szerelemről szól.Dionüsszosztól, Aphroditétól, és Erósztól kér megnyugvást.  


EPIGRAMMA

Disztichonban írt rövid sírfelirat. Tömör, ellentétre vagy csattanóra épülő szerkezete van.

Anakreón: Gyűlölöm (ellentét)

Catullus: Gyűlölök és szeretek (ellentét)

Janus Pannonius: Szilviáról (csattanó)


ELÉGIA

Népköltészeti eredetű lírai műfaj, mely a visszaemlékezésre épül. Kezdetben epigrmmánál hosszabb disztichont neveztek így. Epikus és lírai elemeket vegyít. Újkortól kezdve a vágyott (ideál) és valóság (reál) közti távolság miatti értékvesztést, lemondást, fájdalmat jeleníti meg.

Janus Pannonius: Saját lelkéhez


ÓDA

Egyént, vagy közösséget megszólító, gyakran emelkedett témájú, fennkölt hangvételű lírai műfaj. Horatius ennek latin megfelelőjét carmennek hívta.

Horatius: Licinius Murenahoz

Egy emberen át közösséget szólít meg, az arany középút a témája, a nyugalomról, egyensúlyról szónokol.


HIMNUSZ

Liturgikus, és költői műfaj, tárgya és alkalma valamely istenség, esetleg elvont eszme vagy erő dicsérete. Alapszerkezete: ABA variáns.

1. Az istenség megszólítása

2. Dicsőítés

3. Segélykérés

Szapphó: Aphroditéhoz

Aphroditéhoz szól, egy szerelmi bánat miatt. Felidézi, hogy előző alkalommal hogy bánt vele az istennő.


Assissi Szent Ferenc: Naphimnusz

Istenhez szól, és hosszan magasztalja. Pogány módon megszemélyesíti és előhozza a természet alkotóelemeit, és velük dicsőíti Istent. Nem kér.


ARS POETICA

Költői hitvallás, melyben a költő megfogalmazza, hogy mi egy költő feladata, mi a költészet célja.

Anakreón: Gyűlölöm

Anakreón a saját látásmódját mutatja be, melyben elutasítja az erőszakot, háborút es durvaságot. Ellenben kedveli a tudást és a művészetet.


IDŐMÉRTÉKES VERSELÉS

Vers forma, melyben rövid és hosszú szótagok szabályosan követik egymást.

Hosszú szótag(-): -ha hosszú a magánhangzó

-ha rövid magánhangzó után kettő, vagy több mássalhangzó áll

Rövid szótag(U): -rövid magánhangzó

Versláb: időmértékes verselés alapegysége

Jambus (U-)

Trocheus (-U)

Daktilus (-UU)

Spondeus (--)

Anapesztus (UU-)

Hexameter: 4 versláb (daktilus vagy spondeus), 5. daktilus, utolsó spondeus vagy trocheus


ÜTEMHANGSÚLYOS VERSELÉS

Hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása.

Magyar:  szó elején van a hangsúlyos, majd 2-3 hangsúlytalan szótag.

Balassi: felező nyolcasok:

1 hangsúly, 3 hangsúlytalan, /felezés, 1 hangsúly, 3 hangsúlytalan


METAFORA

Hasonlat, hasonlító szó (mint) nélkül. Alapja az azonosító és azonosított között fellelhető tartalmi, tulajdonságbeli kapcsolat, azonosság.

Balassi: Hogy Júliára talála, így köszöne néki

Júlia=palota, piros rózsa, viola, napom fénye, életem reménye, fejedelmem


ALLEGÓRIA

(másról beszéln)

Az allegória hosszan, részletezőn kifejtett metafora. Lényege, hogy az azonosítóval önmagában is értelmezhető a mű, míg az azonosítottal kapjuk meg a költő igazi mondanivalóját.

Horatius: az élet egy hajóút~ az életben könnyű rossz útra térni és túlkapatni (Licinius Murenahoz)

Dante: Isteni színjáték Dante, az utazó nagycsütörtök éjjelén indul~ Jézus megfeszítése és feltámadása

Dante útja~Krisztus vívódása, lelke megtisztulása, miután minden ember bűnét magára vette


ÜRES HELY

Olyan hiány a bibliai elbeszélésben, melyet az olvasó tölthet ki a fantáziájával.

Pl.: Tékozló fiú története: tékozlás mikéntje


GONDOLATRITMUS

Hasonló mondategységek ismétlődésére épülő ritmus. Az írásbeliség előtti költészet jellegzetes formája.

Pl.: "Azután ezt mondta Isten"


PÉLDÁZAT

Rövid, tanító célzatú elbeszélés. Jelképessége, üres helyei miatt gyakran nyitott a különböző értelmezésekre.

Pl.: A tékozló fiú: A bűnösöknek mindig meg kell bocsátani.


ZSOLTÁR

A Biblia vallásos énekei, melynek gyűjteménye a Zsoltárok könyve, é a hagyomány Dávid királynak tulajdonítja őket.

Imádkozó élethelyzete többféel lehet:

-panaszzsoltár: az egyén vagy közösség ewlmondja problémáját Istennek és segítséget kér.

-hálaadó zsoltár: köszönet Istennek a segítségéért (23.)

-himnusz: Isten dicsőségét, fenségét, jóságát nagyobbító ének

-bölcsességi zsoltár: elmélkedő, gondolati tartalmakat megfogalmazó ének


ÉLETKÉP

A mindennapi élet jellemző, tipikus helyzetének megjelenítése.

Balassi: Egy katonaének- végváriak élete