Közel-Keletet egyesítő birodalmak
Közel-Keletet egyesítő birodalmak (Asszíria, Új-Babilon, Perzsa Birodalom)
Asszíria
Assur városa (mely a birodalom névadója) Mezopotámia északi részén, a Tigris folyó partján feküdt. Lakói elsősorban fémekkel és gyapjúval kereskedtek. Nagy mennyiségben szállítottak ólmot Kis-Ázsiába a réz tisztításához és építkezésekhez. A Kis-Ázsiai új nyersanyaglelőhelyek felfedezése következtében válságba került Asszíria gazdasága. Ezért hódításokba kezdett, és hamarosan zsákmányszerzésből élt meg. Katonai jellegű társadalom jött létre. Élén a nagy hatalmú király állt, aki a katonai vezető rétegre támaszkodott. Az asszír parasztság lovas és gyalogos katonaként vett részt a hadjáratokban. A harcosokká váló asszír parasztok helyett gondoskodni kellett munkaerőről. Így a zsákmányszerző háborúk egyik céljává az emberek elhurcolása vált. A deportált népek nem rabszolgaként dolgoztak, helyzetük inkább a közrendű szabadokéra emlékeztetett. Asszíria néhány évszázad alatt (Kr. e. IX-VII. század) meghódította a Közel-Kelet jelentős részét. Az asszír királyok pompás új fővárost építettek (Ninive), amelynek könyvtárába összegyűjtötték a Mezopotámiában fellelhető írásokat. A kegyetlen uralom ellen azonban sorozatos felkelések törtek ki. A lázadások miatt meggyengült birodalmat a médek támadása összeroppantotta. Ninivét földig rombolták Kr. e. 612-ben.
Az Új-Babiloni Birodalom
Felkelő, mezopotámiaiak vezére alapította meg. Legjelentősebb uralkodója (Nabú-kudurri-uszur, a bibliai Nabukodonozor) elfoglalta Fönicíát és Palesztinát. A birodalom átvette az asszírok birodalomszervező hagyományait és kegyetlen módszereit. Palesztinából elhurcolták a zsidó lakosság egy részét (babiloni fogság, Kr. e. VI. század). Elégedetlenség volt, ezért a perzsák könnyen megdöntötték birodalmukat.
Az Óperzsa Birodalom
Az íjjal, nyíllal és vasfegyverekkel felszerelt lovas nép az Iráni-medence nyugati részén, a Zagrosz hegyláncai között éltek. A megerősödő perzsák Kürosz vezetésével meghódították Mezopotámiát, Babilont, (Kr. e. 538-ban) Föníciát, Palesztinát. Babilonból hazabocsátották az elhurcolt zsidókat, s engedélyezték számukra szentélyük újjáépítését. Majd folytatták a hódításokat Kambüszésszel és Kr. e. 525-ben birodalmukhoz csatolták Egyiptomot. Legjelentősebb uralkodójuk, I. Dareiosz tovább növelte a birodalom területét. A perzsák nem irtották ki, és nem deportálták a meghódított országok vezető rétegét. Akik meghódoltak, azokat meghagyták tisztségükben, s a közreműködésükkel tartották fenn uralmukat. A hatalmas birodalmat tartományokra (szatrapiákra) osztották. Mindegyik élén kormányzó állt, aki a hadügyek kivételével az összes állami feladat ellenőrizhette egymást, így meggátolhatták a tartomány elszakadási törekvéseit. Ez a rendszer sok későbbi birodalom számára szolgált mintaként. Utakat építettek, és rajta postai szolgálat működött. A kereskedelem fellendítését és a birodalom egységét egyaránt szolgálta a Dareiosz által bevezetett vert aranypénz, a dareikosz.
Asszíria
-fém és gyapjú kereskedelem
-válság..->hódítás->zsákmányszerzés->katonai jellegű társadalom->földművelő hiány->emberszerzés
-meghódította Közel-Keletet, új főváros: Ninive
-lázadások->meggyengült->médek összeroppantották
Új-Babiloni birodalom
-asszíria ellen felkelők
-átvette Asszíria hagyományait: kegyetlen volt->Paleszitnából elhurcolta a zsidó lakosság egy részét (babiloni fogság 6. sz)
-elégedetlenség->perzsák könnyen megdöntötték
Óperzsa Birodalom
-íj, nyíl, vas, lovas
-Mezopotámia, Babilon, Fönícia, Palesztina
-babiloni fogságból hazaengedték a zsidókat
-Kr. e. 525 Egyiptom
-békében kormányoztak a népekkel, ha az behódolt
-satrapiák. kormányzó az élükön, két vezető: katonai, állami
-utak, posta szolgálat
-I. Dareiosz: aranypénz