15. tétel

Szerb Antal: A Pendragon legenda


Bátky: A narrátor Bátky János, az író önparódiájának, karikatúrájának és ironikusan megrajzolt alteregójának is tekinthető, angol-magyar szakos bölcsész, a fölösleges tudományok doktora, (filológus), aki hatalmas műveltséggel és minimális gyakorlati érzékkel rendelkezik. Egy regénybeli beszélgetésben partnere így jellemzi: „Maga nem jó ember, nem is rossz ember, az intellektuelre nem húzhatók ezek a kategóriák.” Ő sokszor önironikusan jellemzi önmagát. Emellett a stílusa is jól kidolgozott, az elbeszélő(aki főszereplő is egyben), ha nem is szimpatikus, akkor is kidolgozott, igaz, minden szereplő kicsit karikatúraszerű is, mely szintén humorforrás.


A mű 1934-ben jelent meg először, azóta többször is kiadták. A műfaja regény, pontosabban meghatározva a detektívregény, a kísértethistória és az esszéregény sajátos ötvözete. Keletkezési körülményeiben fontos szerepet játszott az egy ösztöndíj révén elnyert angliai tanulmányút, amelynek során Szerb Antal alaposan megismerhette történetének helyszínét, az angolok viselkedését, jellemük sajátosságait. Az olvasó az angol úri társaságok szatíráját is kapja ebben a regényben. Ugyancsak a regény keletkezés történetéhez tartozik az a nagyfokú misztikum iránti érdeklődés, amely a két világháború között elérte Európát, főleg Hitlerre is jellemző volt a misztikus dolgok iránt való rajongás, az író ezt a mentalitást is parodizálja. A regény történetének színhelye a csodálatos szépségű és titkokkal, legendákkal teli Wales, lakói hisznek a babonákban, a kísértetekben, az őrült, halált jósló próféták szavaiban. A mű témája háromrétegű. Egy rejtélyes és zavaros örökségről van szó, amelyet az Earl of Gwynedd kapna meg, ha mindez nem ütközne annyi akadályba. Lassan kirajzolódik a két egymással szemben álló csoport. Az egyik oldalon az Earl örökségére és életére törő bűnbanda, köztük az ír Maloney, aki hihetetlen történeteivel szórakoztatja az olvasót, és módszeres ügyességgel férkőzik a főhős közelébe. Morving, aki a tökéletes bűntény kitalálójának szerepében tetszeleg, és a fekete özvegy, Mrs. Roscoe, aki azonos Eillen St. Claire-rel, az Earl régi szerelmével. A másik oldalon található Bátky, az Earl, annak unokaöccse, Osborne, a kiváló oxfordi entellektüel, és unokahúga, Cynthia, a folklórkutató tündéri szépség, valamint Lene Kretzsch, a gömbölyded német jó barát, aki segít a Pendragonoknak és a magyar barátjának a különös történéseknek felgöngyölítésében. Emellett megjelennek a szerelmi szálak. Szerb Antal két tónusát használja a gyengéd vonalaknak. Bátky menthetetlenül szerelmes Cynthiába, aki az ő szemében az angol főúri osztály egyik hercegkisasszonya kell, hogy legyen, akiért epekedve vágyakozhat, és biztosítja számára a nemesi etűdöket.

Az eredeti legenda szerint Christianus Rosacrux XV-XVi. században élt alkimista birtokában volt minden titkos tudás. Ismerte az örök élet titkát is, ezért előrehozott halála álom volt csupán, és híre ment, hogy sírján a „POST CXX ANNOS PATEBO" felirat állt, jelentése „120 év múlva kinyílok". A rózsakeresztesek alapítójának históriáját használja fel Szerb Antal és ülteti át Asaph Pendragonba, az Earl egyik ősébe, aki újra felkel, hogy rendet tegyen Walesben, és véghez vigye az alkímia régi vágyát, amelynek keretében feláldozza Eileen St. Claire-t. A Sátán megjelenését is kiváltó misztikus szertartáson Bátky János is jelen van, amit az író víziószerűen jelenít meg a könyv végén.

Az angol prózaírók hatása jelentősen érezhető a szereplők jellemének megformálásban. Szerb Antal az angol próza minden felhasznált elemét kissé eltúlozta, de ezt tudatosan tette, a cselekmény érdekességének megnövelése, a tájfestés miszticizmusa, a csodamotívumok bősége és az intellektuális, az esszéjelleg túlhajtása érdekében. Mindez a bűnügyi- illetve kísértetregény paródiáját adja. A paródia valamely mű, műfaj, vagy írói stílus a puszta másoláson túlmutató utánzása.

Irónia és műveltség A Pendragon legendában: “A nyár még mindig gyönyörű volt, a park olyan szép, mint egy park, ahol egy fiatal lánnyal sétál az ember.” Egy másik ilyen idézet: “A hold olyan, mint a hold.” Ezek a hasonlatok a hasonlított dologról nem árulnak el semmit. Ezekből azt tudjuk meg, hogy mindegy, hogy hol vagy, az a lényeg, hogy kivel és mit csinálsz. Ezek a hasonlatok önmagukkal vannak magyarázva, így nem tudunk meg semmi újat.

Cinthya: Igazából Bátky nem hozzá vonzódik hozzá, hanem csak ahhoz amit ő képvisel, ő egy várkisasszony, így Bátky szerint származása által más mint a többi ember. (Így van a többi nővel is).  Nevének jelentése: Hold istennő, így hívták Erzsébet királynőt. Azt a csókot, amit tőle kapott, azt Bátky trófeaként kezeli. Ez egy sznob érzés. (Olyan ízlésű ember, aki az elithez, az előkelőségekhez akar tartozni.  Nem csak a dolgot, a személyt, a rangját is nézi.) Bátky az irodalmat is keresi a nőkben. A nők ne legyenek túl okosak.

A műveltség irodalmi anyaggá válik a regényben: Jelentős kultúrtörténeti ismeretanyagot halmozott fel benne a szerző. Brutuszhoz kapcsolja  Malonyt Bátky, majd Horationak nevezi. (Brutus - tetteti az ostobaságot, hogy ne tűnjön föl senkinek, Horatio - Hamlet barátja, szellemes beszélgetésük). Habakuk próféta meg olyan, mint Gwyn, ez egy ídézet a jelenések könyvéből és egy Dürer képre is utal: az Apokalipszis négy lovasa:

  1. politika jelképe

  2. erőszak jelképe

  3. igazságosság jelképe

  4. a halál

Titkok:1.  A rózsakeresztesek titka

                                     2. A Roscoe vagyon titka

A titkoknak két köre van és ebbe besorolható az összes titok.


Szereplőpárok:

  • Elieen St. Claire és Morwin (er. doktor) - bűnügyi és szerelmi

  • Bátky János és Cynthia Pendragon - szerelmi

  • Earl és dr. Bátky János - tudósok

  • Malony és dr. Bátky János - ál barátok, ellenségek KONTRASZT

  • Lene Kretzsch és Bátky János - Oxfordban ismerkedtek meg (ügyetlen) KONTRASZT

  • Lene Kretzsch és Osborne Pendragon - szerelmi KONTRASZT

  • Elieen St. Claire és Bátky János - szerelmi szál (lángokban múlik el) KONTRASZT

A regény szereplői érdekes kontrasztos párokat alkotnak.

A regény valószerű (realista) látásmódja, játékos-ironikus stílusa, mintha ellentmondásban (kontrasztban) volna a természetfölötti dolgokkal.

Cseh, angol, német, spanyol és francia nyelvű fordítása is megjelent. 1974-ben Révész György rendezésében filmesítették meg, a főbb szerepeket Latinovits Zoltán és Darvas Iván alakították. 1982-ben Bencsik Imre színpadi művé adaptálta Úriember jó kriptából címen.

Vázlat

-Bátky

-titkok

-szereplők