Ókori Kelet gazdasága

Ókori Kelet gazdasága


Mezopotámia

A Tigris és az Eufrátesz folyók közötti terület Mezopotámia. A folyók a csapadékszegény területeken is lehetővé tették a földművelést. Először kezdték csatornák, gátak révén öntözéssel termővé tenni a földet. Gabonát, gyümölcsöket, zöldséget termesztettek, és szarvasmarhát, juhot tenyésztettek. Ezeken kívül nádat biztosított a mocsár és agyagot a síkság. A többi nyersanyag, a fa, a kő, és a fémek hiányoztak. Ezeket csere útján kellett beszerezni, ami ösztönzőleg hatott a termelésre. A sumerok a Kr. e. 4. évezred közepén vándoroltak Mezopotámia déli részére. A közösség védelme, az öntözőművek megépítése, és a gazdaság irányítása csak szervezett keretek között lehetett eredményes. A Kr. e. 3. évezredben városállamok jöttek létre (Ur, Uruk). A városállamok élén papkirályok, (enszik) álltak. A szűk katonai és papi vezető csoport mellett a társadalom zömét a termelőmunkát végző, közrendű szabadok alkották. Ezt a modellt templomgazdasságnak hívjuk. A folyamatos öntözés azonban idővel tönkretette a sumerok földjeit. Ezért a gazdaság súlypontja lassan észak felé tolódott el.

Egyiptom

A Nílus alsó folyása mentén terül el, elszigetelve más civilizációktól. Éghajlata szárazabb, mint Mezopotámiáé, öntözés nélkül itt mezőgazdasági termelés nem folytatható. Egyiptomban az élet szorosan kapcsolódott a Nílushoz, az évszakok rendjét is a folyó áradásai határozták meg: áradás, sarjadás, forróság. Itt a folyamatos öntözés nem tette tönkre a talajt, mivel a folyó iszapja évente megújította a föld termőerejét. Emellett a legnagyobb értéket a kő jelentette: ez volt a legfőbb építőanyag és a szerszámok alapanyaga is. Két állam szerveződött: Felső-Egyiptom a Nílus felső és Alsó-Egyiptom a Nílus alsó folyása mentén. Kr. e. 2900 körül Felső-Egyiptom uralkodója meghódította Alsó-Egyiptomot, s így kialakult az egységes Egyiptomi Birodalom. A fáraónak despotikus hatalma volt: istenként tisztelték, az egész ország felett rendelkezett, s mindenki az ő kegyétől függött. Az uralkodó a papságra és a hivatalnokokra támaszkodott, a termelőmunkát a közrendű szabadok végezték. Ekkor a szerszámok többsége már rézből készült. Az Óbirodalom felbomlását követő átmeneti időszak után megerősödött a központi hatalom. Ebben jelentős szerepet játszott az, hogy az öntözéses gazdálkodásra epülő gazdasági rendszer csak a Nílus-völgy egységes irányítása esetén működik jól. A vezető réteg már nemcsak szolgálati, de saját birtokkal is rendelkezett. A bronzkorba lépő Egyiptomban a városok szerepe szintén megnőtt. Később, az alávetettség időszaka után rátértek az ekés földművelésre. Egy gémeskút szerű vízemelő szerkezet elterjedése (saduf) lehetővé tette az öntözés fejlesztését. Új állatfajták honosodtak meg, mint a juh, teve és ló. Az égetett tégla alkamazásával az építőanyagok köre is bővült. A hódítások után elterjedt a rabszolgatartás is.

Fönícia

Föníciában a csapadék lehetővé tette, hogy öntözés nélkül megteremjen a gabona. A domboldalakon jól jövedelmező növényeket, szőlőt, olajfát, fügét termesztettek. A hegység értékes fákat adott, például a cédrust, és a libanoni tölgyet. E két jó minőségű fa a hajóépítés és az építkezések nélkülözhetetlen anyaga volt. A hajógyártáson kívűl a városok ügyes kézművesei szöveteket, üvegárut és fémeszközöket állítottak elő. Fönícia a kereskedelmi útvonalak találkozási pontjában feküdt. A part menti városok lakói kihasználták a kedvező lehetőségeket, s a hajóikkal bejárták a távoli vizeket. Elvitték hazájuk termékeit, és közvetítették távoli városok, vidákek árucikkeit, a tenger fuvarosaivá váltak. Sorra alapították kereskedelmi telepeiket Ciprustól Gibraltárig. Fönícia városállamok sorából állt, s nem  alakult ki egységes állam. A kereskedővárosokban a királyok hatalmát gazdag kalmárok korlátozták.

India

Alapja az öntözéses földművelés volt (árpát és búzát termesztettek), eszközeik elsősorban bronzból készültek. A kontinensnyi India természetes állapota a széttagoltság volt: nem lehetett egyben tartani a különböző földrajzi adottságú területeket és a számtalan népet (kasztrendszer). Innen indult hódító útjára a textilipar fontos alapanyaga, a gyapot. A kézművesek, elsősorban a takácsok, kivitelre termeltek. A különböző textíliák mellett a fűszerek kivitele is jelentős volt. Cserébe nagy mennyiségű arany áramlott Indiába évszázadokon át.

Kína

Az alföld, melyet két nagy folyó a Huang-ho (Sárga-folyó) és a Jangce (Nagy-folyó) táplál, kiválóan alkalmas mezőgazdasági művelésre. Az öntözött területeken bő termést hozott a vidék fő gabonanövénye, a rizs. Az első államok a Huang-ho mentén alakultak ki, csak később szervezték egységes birodalommá. Sok zivataros évszázad folyt le, ugyanakkor Kína gazdasága gyorsan fejlődött. Felfedezték a fehér porcelán  és a selyem készítésének titkát.Ezek a termékek Kína fontos kiviteli cikkei voltak, melyeket nyugatra és délre szállítottak a Selyemúton. A kínai selyem és porcelán ellenében indiai üveg, lovak, rabszolgák és arany áramlottak Kínába.


Mezopotámia

-öntözéses földművelés

-gabona, gyümölcs, zöldség

-szarvasmarha, juh

-nád, agyag

-fa, kő, fém

-városállamok: papkirály, szűk katonai és vezető csoport, közrendű szabadok, házi rabszolgák

-despotizmus (az irányítás egy kézben, csoport kezében van, és korlátlan a hatalmuk)

-templomgazdaság

-templom raktároz, eloszt, kereskedik

-folyamatos öntözés tönkretette a föl)det -> gazdaság súlypontja észak felé tolódott el.

Egyiptom

-Nílus

-öntözéses földművelés

-termékeny iszapréteg nem tette tönre a talajt

-kő: építőanyag, szerszámok alapanyaga

-Felső-Egyiptom, Alsó-Egyiptom

-Kr. e. 2900 egységes Egyiptomi Birodalom

-fáraónak despotikus hatalma volt, papok, közrendű szabadok

-szerszámok:réz

-ekés földművelés + saduf (gémeskútszerű emelő szerkezet)

-juh, teve, ló

-égetett tégla

-rabszolgatartás

Fönícia

-öntözés nélkül megterem a gabona

- cédrus, libanoni tölgy -> hajóépítés -> kereskedelem (tenger fuvarosai)

-városállamok (nem egységes állam)

India

-öntözéses földművelés: búza, árpa

-eszköz:bronz

-textilipar <- gyapot

-textíilák, fűszerek <-> arany

Kína

-Huang-ho, Jangce

-öntözéses földművelés, rizs

-fehér porcelán, selyem<-> indiai üveg, lovak, rabszolgák, arany