10. tétel
Örkény István egyperces novellái
Mi a groteszk, és mik az egypercesek? Vizsgáld meg a groteszk ábrázolásmód sajátosságait két általad választott egyperces novella értelmezésével!
Örkény István (1912-1979): Budapesten egy zsidó polgár családban született. Tanulmányait a Műegyetem vegyészmérnöki karáig, azon belül a gyógyszerész szakig vitte el, ahol sikeresen le is diplomázott. Életét azonban más irányba terelte. Az Új Hold társszerkesztőjeként, majd később dramaturgként tett szert egyre és egyre nagyobb hírnévre. Művei a kezdő éveiből nem lettek túl híresek. Áttörést igazából 1967-ben ért el, amikor kiadták az Egyperces novellák című kötetét. Műfajilag sem elhanyagolható világ-irodalmi újítást hozott a mű, ez volt a groteszk próza megteremtője. Később József Attila- és Kossuth-díjat kapott.
Groteszk: egy esztétikai minőség, érték ami félelmetesen torz és fenséges vonásokat ötvöz. Ezek általában komikus formában jelennek meg. Esztétikai minőség lehet pl. alantas és fenséges, szép és rút, komikus és tragikus. A groteszk lényege az össze nem illő elemek társítása, ami részint komikus, részint borzongató hatást kelt. Írásait a groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember – a tragédiák néhol komédiába fordulnak, s írásainak szereplői hol így, hol úgy reagálnak az eseményekre. Sok az abszurd elem a groteszk elbeszélésekben. Egyperceseiben azt mutatta meg, hogy a hétköznap tényeit más közegbe helyezve milyen megdöbbentő hatást kelthetnek. Az ellentett pólusok paradox (ellentétes) együttállása hozza létre a jellegzetes örkényi írásmódot és világszemléletet, a groteszket.
Egypercesek: legnépszerűbb kötetének címe: Szerinte nem azért rövidek, mert kevés a mondanivalójuk, hanem mert kevés szóval szeretnének sokat mondani. Ezeknek az olvasásához használati utasítást adott: “A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetekre, hónapokra terjedő figyelmet...Fontos hogy a címükre ügyeljünk. A szerző a rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó feliratokat...Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek.” A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nemcsak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód. Örkény az „egyperces novellának” elnevezett rövid történetben találta meg az írói alkatának legmegfelelőbb formát. Előzményei között Kafka és Karinthy éppúgy megtalálható, mint a városi folklór, a pesti vicc.
“Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók”: Ebben a novellában nincs csattanó, mert fokozatosan tudjuk meg az egyre képtelenebb dolgokat:
-
az egyik kutya nem húz
-
az ostor rövid
-
van egy háromlábú kutya
-
mind a 12 kutya háromlábú
-
a kutyák egy autót húznak
-
ez Simca autó
-
Siófokon vannak és már 10 napja jönnek Pestről
-
már Pesten behúzta a kéziféket
-
mindenki őket bámulja
Azért így adagolja az információkat, hogy a figyelmet fenntarthassa. Folyamatosan fokozza a képtelenséget. Ezek attól groteszkek, hogy nem töltik be a funkcióikat vagy nem elégségesek. Feri jellemzése:
-
érzéketlen, önző
-
önsajnálatra hajlamos - mert végigjárta az összes sintértelepet és ezért panaszkodik
-
flegma, nyugodt - mert 10 napja úton vannak
-
félénk, rémeket lát, túl óvatos, önigazolást keres - ideológiát keres, közhelyet mond (keresd meg a novellában a közhelyeket és mondd el)
-
nem foglalkozik mások véleményével, önelégült: a képtelenséget sikerként könyveli el - sokan nézik őket
-
elzárkózik a modern kortól, az újtól és nem él a lehetőségeivel - kutyák húzzák a Simcáját
-
imponálni akar Ilonkának
In medias res-sel indul, az elején csak annyit tudunk, hogy Feri és Ilonka már 10 napja utazik Pestről Siófokra. Ez a novella a Kádár- kor, a szocializmus rendszerének paródiája (1960-as, 70-es évek). Ez az autó is olyan lassan halad, mint az ország és nem lesz balesete, mert biztonságos. Az 1956-os forradalom leverését a hatalom és a társadalom kiegyezése követte. Csendes jólétért és biztonságért cserébe ne tegyél fel kínos kérdéseket. Ez azt jelenti, hogy magán tulajdonból állami, versenyből vállalkozás és kockázatból ötéves terv-gazdaság lett.
“In memoriam dr. K.H.G.”: ez a novella a II. világháború idején játszódik valahol a front mögött, ahol a doktor munka szolgálatot végez. A személyiségek és a tevékenység, a helyzet kontrasztot alkot. Az őr reakciójában fokozatosságot fedezhetünk fel, mivel ez neki kínos, Hitler ideológiája és az ő tudatlansága miatt. Ebben a novellában sok ellentétpár is van (novella mint ellentétpárok rendszere):
-
két szereplő között
-
a helyzet és a kezdeményezett téma között
-
a tudás és a tudatlanság
-
a hatalom és az áldozat között
Abból is sok van, amit nem tudunk:
-
a német őrnek nincs arca, de nem is érdemes tudni hogy ki az, mert a hatalmat képviseli
-
a tájról sem tudunk semmit
-
az elbeszélés minimalizálása a legszükségesebbekre
-
vélhetően dr. K. Havas Gézáról írta ezt a novellát, mivel ő volt Örkény egyik barátja
Dr. K.H.G-ről sokat elárul a párbeszéd, művelt és okos ember, csak nem tudja hogy hogyan adja át a tudását, részben ezért is lövik le. A másik ok pedig az, hogy rámutat az őr tudatlanságára, ami szokatlan, hiszen az őr elvárná hogy tisztelje őt. Így ezzel megváltoztatja az alá-fölé rendeltséget és az őr hirtelen nem talál más megoldást. Ez a novella rávilágít arra, hogy ezekben az időkben a kultúra nem működött, mert elveszett az embertelenségben.
Vázlat
Groteszk
-esztétikai minőség, komikum
-össze nem illő elemek társítása
-rövid, tömör, filozofikus, groteszk novellák
Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók
-információadagolás
-Feri alakja
-Kádár- rendszer
In memorian Dr. K. H. G.
-ellentétepárok
-információhiány
-hatalom, kis ember, erőviszonyok