10. tétel

Örkény István egyperces novellái

Mi a groteszk, és mik az egypercesek? Vizsgáld meg a groteszk ábrázolásmód sajátosságait két általad választott egyperces novella értelmezésével!


Örkény István (1912-1979): Budapesten egy zsidó polgár családban született. Tanulmányait a Műegyetem vegyészmérnöki karáig, azon belül a gyógyszerész szakig vitte el, ahol sikeresen le is diplomázott. Életét azonban más irányba terelte. Az Új Hold társszerkesztőjeként, majd később dramaturgként tett szert egyre és egyre nagyobb hírnévre. Művei a kezdő éveiből nem lettek túl híresek. Áttörést igazából 1967-ben ért el, amikor kiadták az Egyperces novellák című kötetét. Műfajilag sem elhanyagolható világ-irodalmi újítást hozott a mű, ez volt a groteszk próza megteremtője. Később József Attila- és Kossuth-díjat kapott.

Groteszk: egy esztétikai minőség, érték ami félelmetesen torz és fenséges vonásokat ötvöz. Ezek általában komikus formában jelennek meg. Esztétikai minőség lehet pl. alantas és fenséges, szép és rút, komikus és tragikus. A groteszk lényege az össze nem illő elemek társítása, ami részint komikus, részint borzongató hatást kelt.  Írásait a groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember – a tragédiák néhol komédiába fordulnak, s írásainak szereplői hol így, hol úgy reagálnak az eseményekre. Sok az abszurd elem a groteszk elbeszélésekben. Egyperceseiben azt mutatta meg, hogy a hétköznap tényeit más közegbe helyezve milyen megdöbbentő hatást kelthetnek. Az ellentett pólusok paradox (ellentétes) együttállása hozza létre a jellegzetes örkényi írásmódot és világszemléletet, a groteszket.

Egypercesek: legnépszerűbb kötetének címe: Szerinte nem azért rövidek, mert kevés a mondanivalójuk, hanem mert kevés szóval szeretnének sokat mondani. Ezeknek az olvasásához használati utasítást adott: “A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetekre, hónapokra terjedő figyelmet...Fontos hogy a címükre ügyeljünk. A szerző a rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó feliratokat...Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek.” A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nemcsak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód.  Örkény az „egyperces novellának” elnevezett rövid történetben találta meg az írói alkatának legmegfelelőbb formát. Előzményei között Kafka és Karinthy éppúgy megtalálható, mint a városi folklór, a pesti vicc.

“Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók”: Ebben a novellában nincs csattanó, mert fokozatosan tudjuk meg az egyre képtelenebb dolgokat:

  1. az egyik kutya nem húz

  2. az ostor rövid

  3. van egy háromlábú kutya

  4. mind a 12 kutya háromlábú

  5. a kutyák egy autót húznak

  6. ez Simca autó

  7. Siófokon vannak és már 10 napja jönnek Pestről

  8. már Pesten behúzta a kéziféket

  9. mindenki őket bámulja

Azért így adagolja az információkat, hogy a figyelmet fenntarthassa. Folyamatosan fokozza a képtelenséget. Ezek attól groteszkek, hogy nem töltik be a funkcióikat vagy nem elégségesek. Feri jellemzése:

  • érzéketlen, önző

  • önsajnálatra hajlamos - mert végigjárta az összes sintértelepet és ezért panaszkodik

  • flegma, nyugodt - mert 10 napja úton vannak

  • félénk, rémeket lát, túl óvatos, önigazolást keres - ideológiát keres, közhelyet mond (keresd meg a novellában a közhelyeket és mondd el)

  • nem foglalkozik mások véleményével, önelégült: a képtelenséget sikerként könyveli el - sokan nézik őket

  • elzárkózik a modern kortól, az újtól és nem él a lehetőségeivel - kutyák húzzák a Simcáját

  • imponálni akar Ilonkának

In medias res-sel indul, az elején csak annyit tudunk, hogy Feri és Ilonka már 10 napja utazik Pestről Siófokra. Ez a novella a Kádár- kor, a szocializmus rendszerének paródiája (1960-as, 70-es évek). Ez az autó is olyan lassan halad, mint az ország és nem lesz balesete, mert biztonságos. Az 1956-os forradalom leverését a hatalom és a társadalom kiegyezése követte. Csendes jólétért és biztonságért cserébe ne tegyél fel kínos kérdéseket. Ez azt jelenti, hogy magán tulajdonból állami, versenyből vállalkozás és kockázatból ötéves terv-gazdaság lett.

“In memoriam dr. K.H.G.”: ez a novella a II. világháború idején játszódik valahol a front mögött, ahol a doktor munka szolgálatot végez. A személyiségek és a tevékenység, a helyzet kontrasztot alkot. Az őr reakciójában fokozatosságot fedezhetünk fel, mivel ez neki kínos, Hitler ideológiája és az ő tudatlansága miatt. Ebben a novellában sok ellentétpár is van (novella mint ellentétpárok rendszere):

  • két szereplő között

  • a helyzet és a kezdeményezett téma között

  • a tudás és a tudatlanság

  • a hatalom és az áldozat között

Abból is sok van, amit nem tudunk:

  • a német őrnek nincs arca, de nem is érdemes tudni hogy ki az, mert a hatalmat képviseli

  • a tájról sem tudunk semmit

  • az elbeszélés minimalizálása a legszükségesebbekre

  • vélhetően dr. K. Havas Gézáról írta ezt a novellát, mivel ő volt Örkény egyik barátja

Dr. K.H.G-ről sokat elárul a párbeszéd, művelt és okos ember, csak nem tudja hogy hogyan adja át a tudását, részben ezért is lövik le.  A másik ok pedig az, hogy rámutat az őr tudatlanságára, ami szokatlan, hiszen az őr elvárná hogy tisztelje őt. Így ezzel megváltoztatja az alá-fölé rendeltséget és az őr hirtelen nem talál más megoldást. Ez a novella rávilágít arra, hogy ezekben az időkben a kultúra nem működött, mert elveszett az embertelenségben.


Vázlat

Groteszk

-esztétikai minőség, komikum

-össze nem illő elemek társítása

-rövid, tömör, filozofikus, groteszk novellák

Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók

-információadagolás

-Feri alakja

-Kádár- rendszer

In memorian Dr. K. H. G.

-ellentétepárok

-információhiány

-hatalom, kis ember, erőviszonyok