Beaumarchais: Figaro házassága

Vizsgáld meg a komédia felépítését! Mutasd be a helyzetkomikum és a jellemkomikum eszközeit! Milyen hatása lehet a szereplők megformálásában a comedia dell’arténak? Értelmezd a dráma befejezését!

Itt olvashatod el a művet: https://mek.oszk.hu/00300/00328/00328.pdf

Beaumarchais (ejtsd: Bömársé) 1784-ben írta meg a drámát, mely egy triológia második része volt. Az első, a korábban bemutatott A sevillai borbély címet viselte, míg a harmadik a Bűnös anya, ami nem kapott akkora népszerűséget. Ezek a művek igen ismertek, ami leginkább opera változatuknak köszönhető. A Figaro házasságát Mozart zenésítette meg, míg A sevillai borbélyt Rossini.

A comedia dell’arte eredetileg vásári komédia volt a 16. századi Velencében. Improvizációra épült, csak a cselekmény váz és a szereptípusok voltak megadva. A Figaro házasságában a szereptípusok nagyon jól felismerhetőek, illetve a cselekmény nagyon változatos, megragadó, ellentétben a szövegi megvalósítással, ami nem tartalmaz nagyon mély gondolatokat, ezzel is megmutatva, hogy a cselekedet fontosabb, mint a szöveg.

A szereptípusok az alábbiak:

AMOROSI- a szerelmespár: Figaro, Suzanne, Chérubin, Fanchetta, Gróf, Grófnő

PANTALONE-gazdag úr, aki boldogtalan, és szerelemre vágyik: Gróf úr

DOTTORE-okos orvos, vagy ügyvéd, akit a tudása nem boldogít, szerelemre vágyik: Bartoló, Mamlasz

CAPITANI-sikeres katona, akit sikere nem boldogít, szerelemre vágyik: Pédrillo

ZANNI-szolgák

BRIGHELLA-okos szolga:Zsuzsi/Marcelina/Figaro

ARLECCHINO-peches szolga: Chérubin/Antonio

PIACINELLA-haspók

COLUMBIA-jó szolgalány

Hagyományos szereposztásban a karakterek egy szereptípust testesítenek meg, viszonylag egyoldalú tulajdonságokkal. A Figaró házasságában azonban ez nem így van. A címszereplő példának okáért egyszerre játsza a szerelmest, és az okos szolgát. Szerelme, Suzanne, úgyszintén.

A drámában a komikum forrás leginkább a helyzetkomikum, és a jellemkomikum.

A helyzetkomikumban a komikus hatás inkább a helyzetben van, például félreértésre épül. Egy másik példa, mikor Chérubin és a Gróf ugyanazt a karosszéket használja bujdoklásra.

A drámában számos terv és csel követi egymást, ami miatt cselvígjátékként is szokták számon tartani. Az alaphelyzet, melyben a Gróf el akarja csábítani Suzanne-t, sem a Grófnőt, Suzanne-t, sem pedig Figarót nem hagyja nyugodni. Tervet szőnek, hogy tőrbe csalják Almavivát. Figaro első terve azonban kudarcba fullad, mert a Grófné mindent őszintén elmond. Későbbiekben Suzanne és a Grófnő terveznek egy esti találkozót a Gróffal, melyre Suzanne helyett a Grófnő megy el Suzanne ruháiban.

FEJLESZTÉS ALATT!