Emberré válás folyamata és a neolitikus forradalom
Emberré válás folyamata és a neolitikus forradalom
Emberré válás folyamata
A főemlősöknek és az embernek feltehetően közös őse volt. Az ember körülbelül 2 millió éve emelkedett ki az állatvilágból. Kelet- Afrikában jelent meg. Ügyes embernek, vagy Homo Habilisnak nevezzük. Nagy agy-térfogattal rendelkezett, két lábon járt, egyszerű eszközöket készített, s feltehetően ismerte a tüzet is.
A felegyenesedett ember 1,5 millió évvel ezelőtt jelent meg, Afrika és Európa nagy részén. Jelentős lelőhelye van Pekingben és Vértesszőlősön. A Homo Erectus neve tévedésből származik: korábban azt hitték, hogy ő az első felegyenesedett ember. Elődeinél testesebb volt, agytérfogata is nagyobb. Biztosan ismerte a tüzet, többféle kavicseszközt használt.
Az ősembert, vagy Neander-völgyi embert a tudomány a mai ember kihalt változatának tartja. Magyarországon is megtalálták. Koponyája és testalkata sokban különbözött a mai emberétől. Lapos, hátul “kontyszerűen” kiugró agykoponya, alacsony, hátrahajló homlok, erős szemöldökeresz, állcsúcs nélküli erőteljes állkapocs jellemezte. Agytérfogata a mai emberét is meghaladta. Alacsony termetű volt, rövid, de erőteljes végtagokkal, vastag nyakkal. Hordákban éltek, csoportosan vadásztak. Áldozataikat vermekbe csalták, vagy szakadékba kergették. Kialakították a munkamegosztást, tehát a nők gyűjtögettek, a férfiak vadásztak. Tagoltan beszéltek, és halottaiknak szertartást adtak.
A bölcs ember 300 000 évvel ezelőtt jelent meg, és a ma élő ember elődje. Koponyájáról eltűnt a konty, megjelent az állcsúcs, agytérfogata 1500 cm3 volt.
A ma élő ember egyetlen fajt képez. A föld benépesítése során azonban a környezethez való alkalmazkodás több emberfajta kialakulásához vezetett (europid, mongolid, negrid, ausztralid). A mai ember továbbfejlesztette az eszközöket, feltalálta az íjat és a nyilat. Az ember túlvilágról alkotott képe bonyolultabbá vált. Számos barlangban találtak sziklarajzokat, amik a vadászat érvényességét segítették elő.
Neolitikus forradalom
Az emberré válás és az írást ismerő kultúrák közötti hosszú időszakot kőkorszaknak nevezzük. Az őskőkorban (paleolit kor) pattintással készítettek kőeszközöket. Az újkőkorban a csiszolás terjedt el (neolit kor). A csiszolás finomabb megmunkálást tett lehetővé. Használhatósága felülmúlta elődeiét.
A növénytermesztésben és az állattenyésztésben is változás következett be. Korábban az ember “csupán” a természettől kapott élelmet hasznosította. Az újkőkortól azonban termelt. A növénytermesztés és az állattenyésztés először a Közel-Keleten jelent meg, innen terjedt szét. A növénytermesztés a gyüjtögetésből alakulhatott ki. A földművelésben eszközöket alakítottak ki: ásóbot (ásóbotos földművelés). Ebből lett később a faeke (ekés földművelés). Az állattenyésztés előfeltétele a háziasítás volt (kutya, kecske, juh, tehén, malac)
A termelés megindulásával megnőtt az igény a tárolásra. Kialakult a fazekasság (lábbal hajtott, égetett edények). A textíliák is megjelentek. Előrelépés volt a szövőszék megjelenése, mert így fonalakból szövetet készítettek. Az élelmiszer felesleg, a különféle mesterségek termékei és a csak bizonyos területeken előforduló anyagok iránti kereslet életre hívta a cserét, a kereskedelmet. PÉNZ A vízi utakon nagy mennyiségű árut szálítottak. Megjelent a kerék, később pedig a kocsi.
Hosszú ideig magas volt a halálozás. Az újkőkorban a halálozási arány csökkent, a születési szám pedig továbbra is nagyon magas maradt (előzőleg a legtöbb halálozás az éhínség miatt volt). Ugrásszerű népességnövekedés következett be. Ennek következtében az emberek elvándoroltak a termékeny félhold vidékéről. A földművelés kialakulásával helyhez kötött lett az ember életmódja. Kialakultak az állandó települések, a falvak (vályogból készült, földbe süllyesztett házak). Közel-Keleten a kereskedelemnek köszönhetően városok alakultak ki.
Az újkőkori változások átalakították a hiedelemvilágot. A vadászat helyett a termékenység, a növények és az állatok időszakonkénti “újjászületése” került a középpontba (termékenységkultusz). Termékenységi jegyeket kihangsúlyozó női alakok: vénuszok.
2 millió éve Kelet-Afrikában
1. Ügyes ember (Homo habilis)
-nagy agytérfogat
-felegyenesedett
-eszközöket készített
2. Felegyenesedett ember (Homo habilis)
-Afrika, Eurázsia
-testesebb
-agytérfogata is nagyobb
-tűz
-kavicseszköz
3. Neander-völgyi ember
-koponyája és testalkata különbözött
-horda
-csoportosan vadásztak
-munkamegosztás
-tagolt beszéd
-halotti szertartás
4.Bölcs ember (Homo sapiens)
-300 000 évvel ezelőtt
-elődünk
-egyetlen faj, de több emberfajta
-továbbfejlesztett eszközök: íj és nyíl
-túlvilága bonyolodik
-sziklarajzok
Kőkorszak: emberré válás és írás között.
Őskőkor (paleolit kor): pattintás
Újkőkor (neolit kor): csiszolás
-finomabb megmunkálás, használhatóbb
-termel
-Közel-Keleten jelent meg
-gyűjtögetés földműveléseszközök:
-ásóbot
-faeke
élelmiszer fölöslegigény a tárolásrafazekasság
-állattenyésztés: háziasítás
-textíliák
KERESKEDELEM
-vízi utak, kerék, kocsi
-sok élelemhalálozási arány csökkentnépességnövekedéselvándorlástelepülések (földműveléshez le kell telepedni)
-termékenység, vénuszok