A polisz születése és a görög gyarmatosítás
A polisz születése és a görög gyarmatosítás
A polisz születése
Új rendszer alakult ki, Kr. e. XII-VIII. században, ahol a földművelők maguk láttak hozzá a gazdálkodáshoz, és megművelt földjeiket a sajátjuknak tekintették. Kis közösségeket hoztak létre, de ezek alapvetően különböztek a korábbiaktól. Míg addig a közösségtől kaptak földet, azon az alapon, hogy a közösséghez tartoznak, most éppen fordítva, csak azok lehettek a közösség teljes jogú tagjai, akik földdel rendelkeztek. Az új rendszerben a gazdálkodóknak érdekében állt minél többet termelni, mivel a termés a sajátjuk volt, a felesleget pedig a piacon értékesíthették. A termelés fejlődését a vaseszközök elterjedése is elődsegítette.
A megszületendő új államokat poliszoknak, városállamoknak nevezzük. E sajátos politikai, vallási és kultúrális közösség tagjai a földtulajdonosok, akik polgárjoggal rendelkeztek. A polisz a várost és közvetlen környezetét foglalta magába. Önálló államokként működtek, saját törvénykezéssel és igazgatással. Kezdetben királyok vezették a poliszokat. Hatalmuk rövidesen megszűnt, vagy névlegessé vált. Az irányítás a nagyobb birtokkal rendelkező arisztokrácia kezébe került. Arisztokratikus köztársaság jött létre. A kézművesek, kereskedők, parasztok alkották a szabad lakosság nagyobb részét, a démoszt. (démosz=nép) Későbbi változások sok poliszban megingatták az arisztokratikus köztársaságot. A démoszhoz tartozók is bele akartak szólni a politikába. A vezető réteg és az újonnan meggazdagodók közötti ellentéteket egyes politikusok kihasználták. A törvényeket felrúgva, erőszakkal szerezték meg a hatalmat, és egyeduralmat vezettek be. Ezt a rendszert zsarnokságnak nevezzük. Türannosznak hívták a vezetőjét, a rendszert: türannisz.
Görög gyarmatosítás
A zsarnokság előtt még (a gyarmatosítás hatására épült ki a türannisz) a poliszok felfejlődtek. Egy-egy polisz földje egyre kevésbé tudta eltartani a népességet, túlnépesedés jelentkezett. Fokozta a problémát, hogy a rossz termések miatt sokan eladósodtak. Rájuk az adósrabszolgaság réme leselkedett. Az új lehetőséget kereső iparosok tengerre szálltak, hogy új hazát találjanak. Ahol alkalmas szabad területet találtak, ott új várost alapítottak. Ezt a folyamatot görög gyarmatosításnak nevezzük. Három fő iránya: ÉK (Dardanellák, Márvány-tenger, Boszporusz, Fekete-tenger), NY (Dél-Itália, Szicília), D (Afrika). A gyarmatvárosok önállóak voltak, de anyavárosukkal szoros gazdasági kapcsolatban álltak. A jó minőségű földeken megtermelt gabonát az anyavárosokba szállították. Onnan kézműipari termékeket (szövetek, kerámiák, szerszámok, fegyverek) feldolgozott élelmiszereket (olaj, bor) fuvaroztak a gyarmatvárosokba, amelyek ezeket az árukat részben továbbadták a barbároknak. Tőlük cserébe nyersanyagokat (fémek, szőrme, gabona) és rabszolgákat szereztek be, s szállítottak Hellászba. A görög gyarmatosítás a Kr. e. VI. századra lezárult. Kivándorolt a népességfelesleg és megnőtt a poliszok népességeltartó ereje. A további terjeszkedésnek keleten a megerősödő Perzsa Birodalom, nyugaton Karthágó városa gátat szabott. A gyarmatvárosokból beáramló olcsó gabona fölöslegessé tette, hogy a rossz minőségű földeken gabonát termesszenek. Áttérhettek a sokkal jövedelmezőbb szőlő- olajbogyó- és zöldségtermesztésre. A változások a társadalom felépítésére is hatással voltak. Csökkent a gabonatermelő arisztokrácia súlya. Fejlődött az ipar (fémmegmunkálás, fazekasság, hajógyártás), nőtt az export. Megerősödött az iparos és kereskedőréteg. A fejlődő kereskedelem szükségessé tette a pénz megjelenését. A görög poliszok a Kr. e. VII. és VI. században sorra adták ki pénzérméiket. Elsőként Jóniában vertek pénzt. A piacokon elsősorban ezüst- és rézpénzek kerültek forgalomba. Tökéletesedett a hajózás is. A hagyományokat felváltották az egymás fölött elhelyezkedő evezőpadokkal rendelkező hajók. A Kr. e. VIII: századtól terjedt el az írásbeliség a görögöknél. A föniciaiaktól vették át a hengjelölő írást. Már a magánhangzókat is jelölték.
POLISZ
-földművelők önállóan láttak hozzá a gazdálkodáshoz
-kis közösségeket hoztak létre
az tartozott bele, akinek volt földje
-sajátospolititkai, vallási, kultúrális közösség
-kezdetben királyok, de rövidesen megszűnt
-ARISZTOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG
-DÉMOSZ: kézművesek, kereskedők
bele akartak szólni a politikába
-a helyzet kiéleződött, egyes politikusok kihasználtákzsarnokság, egyeduralom
GYARMATOSÍTÁS
-túlnépesedéstengerre szálltak, új várost alapítottak
görög gyarmatosítás
-ÉK, D, NY
-gyarmatvárosok önállóak
-gabonaanyavároskézműipari termékek gyarmatváros
-kézműipari termékekbarbárok nyersanyagokgyarmatváros
A gyarmatosítás lezárult Kr. e. VI. századra.
-anyavárosok: szőlő, olajbogyó, zöldség termesztés
-arisztokrácia gyengült, iparos és kereskedőréteg megerősödött
-ezüst és rézpénz, hajózás fejlődött, hangjelölő írás