Mitológia

MITOLÓGIA

A görögök

Forrás:

-írott

Homérosz:

Odüsszeia

Iliász                 (eposz, homéroszi költemény)

Hésziodosz:

Az Istenek születése   (Teogonia)

Aiszkhülosz

Prométheusz

Szpohoklész

Euripidész

HIT: egy magyarázat a természet megmagyarázhatatlan, irányíthatatlan erőire

↓

törekvés az objektivitásra

Alakjai:

ÁLLAT=teriomorfizmus    sas, bagoly, bika

↓ kettő között: Kentaur, Minótaurusz, Hárpiák, Tritón, Szphinx

EMBER=antropomorfizmus

ISTENEK

-embereiek és emberfölöttiek

         ↓                        ↓

érzéseik, életük     hatalmuk

-örökké fiatalok        ~          TERMÉSZETI

-alakváltók                ~               ERŐK

Zeusz “az istenek atyja és királya” ~ nagy család feje, vagy patriarchális király

-rokona a vezetőknek

-parancsol mindenkinek

-gyűlésbe hívhatja őket

⇓

Társadalom tükörképe

A vallás állandóan megújul, formálódik

A görög vallás és mitológia az elején, mint hit volt támasz az embereknek. Később elkezdték megkérdőjelezni, vádolni, kétségbe vonni. A folyamat végére pedig a képzőművészet, irodalom istenei lettek, ott uralkodtak tovább. Ez által halhatatlanokká váltak, de vallási töltetük eltűnt.

KRÉTA

pásztorkodás            nyájak védelme    bika

tengeri halászat         teriomorf    kígyó Ember

földművelés →      termékenység →    oroszlán                 →alak

tengeri kereskedés          tengerrel való harc    griffmadár, szfinx    ...

ASSZONY:

-legfőbb hatalom (anyajogú társadalom hatása)

-termékenység

-élet, halál, szaporodás ⇒URALOM A TERMÉSZETI ERŐK FELLETT

állatok megszelidítése

↓

Magna Mater, Nagy Istennő

FÉRFI:

-Asszonnyal együtt:

-termékenység

-gazdagság megszerzői

SZŰZ LEÁNY:

-kezében tengeri halászháló     ~Britomartisz

Zeusz szülőföldje: Kréta.                                             Európé a krétai királyok anyja.

MITOLÓGIA

KHAOSZ: ősállapot, össze-visszaság

rajta

NÜX: sötétség, éjszaka

Khaoszt egy légáramlat megtermékenyítette

ezüsttojás: ERÓSZ: vonzalom, szeretet

Erósz a magánytól elborzadt, ezért visszabújt a tojásba. Onnan hívta életre URANOSZT: ég, és GAIAT: a földet.

Uranosz és Gaia gyermekei a TITÁNOK, és TITANISZOK

Uranosz elpusztította a HEKATONKHEIREKET: százkezű óriások, és a KÜKLÓPSZOKAT: egyszemű óriások.

KRONOSZ ezért bosszút állt apján. Uranosz kiömlő véréből születtek az ERINNÜSZÖK: lelkiismeret-furdalás és bosszúállás istennői. ALLEKTÓ, TISZIPHONÉ, és MEGAIRA.

Kronosz győzőtt, de egy jóslat szerint az ő uralmát is egy gyermeke fogja fenyegetni. Ezért lenyelte sarjait. HESZTIÁT, DÉMÉTÉRT, HÉRÁT, HÁDÉSZT, POSZEIDÓNT. Felesége, RHEIA elrejtőzőtt ZEUSZ fia születése előtt Krétán. A Dikté-hegy nimfái nevelték fel. Zeusz mikor megnőtt, mérget adott be atyjának, amitől az kihányta testvéreit. Ezután A testvérek kiszabadították a Hekatonkheireket, és a Küklópszokat a Tartaroszból és hadat indítottak Kronosz és a Titánok ellen. A győzelem után felosztották a testvérek a világot. Poszeidón lett a tengerek és szárazföldek ura, Hádész az Alvilágé, és Zeusz az égé. Ettől fogva Zeusz volt az istenek királya. Héra lett a felesége. Székhelyük az Olümposz, ahol soha nincs vihar, vagy zivatar, állandóan szelíd fény süt, ahol boldog gondtalanságban élnek az istenek. Itt tanácskozik a tizenkét főbb isten. Lakomájuk ambrózia és nektár.

Egyszer voltak csak gondban, mikor nagyanyjuk, Gaia bosszút akart állni elnyomásáért. GIGÁSZOKAT: kigyólábúak hozott világra, akik feladata Olümposz elpusztítása volt. Az istenek összefogtak, bevonták HÉRAKLÉSZT: Zeusz halandó fia, és nyertek. Zeusz villámával lesújtotta TÜPHONT, Gaia szörnyszülöttét. Egyesek szerint az Alvilágba száműzte, mások szerint valamely vulkán (pl.: Etna) alá temette.

ZEUSZ: ő küldi a viharokat, villámcsapással büntet, mennydörgéssel üzen, termékenyítő esőt küld, igazságosság, erkölcsi rend őre, megbünteti azokat, akik nem figyelnek THEMISZRE: a törvények őre, és DIKÉT: jog. Az “egészre” figyel, nem áll senki pártján. Törekszik az igazságos egyeszségre. Eskü legfőbb őre. Magántulajdon, és idegen, segítségre szoruloló védője.

HÉRA: Zeusz felesége. A nők, szülés, és a házasság védője.

Háromszáz évig várt arra, hogy Zeusszal összeházasodjon. Elméletben engedelmességel tartozik neki, de sokszor féltékenykedik, lázad. Zeusz sokszor megcsalja Hérát, aki ezt nem tűri szó nélkül. Ő azonban nem tudja megcsalni, sőt, csodálójának, IXIÓNNAK ő kér büntetést Zeuszttól. Ez is azt mutatja, hogy a görög társadalom csak a nőktől kívánta meg a hűséget, a férfiaktól nem.

PALLASZ ATHÉNÉ: Zeusz lánya, a fejéből pattant ki. Az igazságos harc, és mesterségek támogatója. Ő maga az értelem, minden az oltalma alatt áll, amit az értelem teremtett. A jogos, igazságos, városvédő harc védője. A mesteri munkára ő tanította meg az embereket, fonásra, szövére, hajóépítésre. Ő a békés munkálkodás őre. Pallasz Athéné önmagában is egész, nem szükséges számára pár. Szűz istennő.

ARÉSZ: Az erővel vívott, gyűlölködő, vad tusák és igazságtalan harcok oltalmazója.

HÉPHAISZTOSZ: Héra féltékeny volt Zeuszra, mert egyedül hozott létre gyermeket, és Pallasz Athénéra, mert féltette tőle hatalmát. Ezért egyedül készített egy gyermeket, Héphaisztoszt, aki nagyon csúnya lett, ezért ledobta az Olümposzról, és szégyellte. Ő a nagyobb fizikai erőt kívánó mesterségekre tanította meg az embereket. Kovácsműhelye van az Olümposzon és az Etnában. A hagyomány szerint itt készíti Zeusz villámait, és a többi isten, hős fegyverzetét. A harc, és elnyomás eszközeit készíti. Tűzzel, és erővel formáz. Segítői KRATOSZ: az erő, és BIÉ: az erőszak. Héphaisztosz párja APHRODITÉ.

Pallasz Athéné és Héphaisztosz mindketten a fejlődő rabszolgatartó társadalom istenei.

APHRODITÉ: Az Uranosztól megtermékenyített tengerből született. Csábító női szépség, később a szerelem istennője, fiával Erósszal együtt Héra szövetségese. Templomai a tengerparton állnak, kertekkel körülvéve. Szereti az életet, a virulást. Küproszon van a legszebb kertje, mert a tengerből oda lépett ki először. Itt is él, fiával és a három KHARISSZAL, a báj, a kedvesség istennőivel: EUPHROSZÜNÉ: boldogság, THALEIA: virulás, AGLAIA: fény. Ők Aphrodité kíséretei. Erósz feladata nyilaival az isteneket célozni, társainak pedig az embereket. Az istennő kertjében két forrás fakad: egy édes, és egy keserű. Amelyikbe mártják a nyilaikat, olyan lesz a préda szerelme. Még itt lakik HIMERIOSZ: a vágy, és HÜMENAIOSZ: a mennyegző istene.

APOLLÓN: Létó és Zeusz gyermeke, Artemisz ikertestvére. Másodikként jött világra. A fény, a világosság istene. Nem azonos a napistennel, csak később olvasztotta magába annak vonásait. Ő jelképezi a szellem világosságát, és a messzire látás képességét, ezért lett a jóslás istene. A Delphoi jósdája felirata ez volt: “Ismerd meg magad!”. Tehát az értelemmel fogd fel, hogy ki vagy. Ez azonban lehet negatív is: Apollón nyila messzire jut el, és gyilkolhat is. Betegséget, hirtelen halált és gyógyulást hozhatnak nyilai. Fia ASZKLÉPIOSZ. Minden ellen harcol, ami pusztítást okoz, betegséget tervez, ezért kapta a “farkasölő”, “egérölő” nevet. Megölte Delphoiban a PÜTHÓN nevű sárkányt. Innen kapta a jósnő a püthia nevet. Az ő kéngőzős agyából születő jóslatokat próbálták a papok átalakítani kétértelműekké. Apollón kísérői a MÚZSÁK, és a SZIBILLÁK

ASZKLÉPIOSZ: Apollón fia. Halandónak született, de végül gyógyító isten lett belőle.

HÜGEIA: Aszklépiosz lánya, Apollón unokája. Az egészség adományozója. A higiénia névadója.

MÚZSÁK: Delphoi közelében áll Apollón szent hegye, a Parnasszosz. (vagy Helikón hegye, esetleg Tempé folyó közelében vagy Pieriában) laknak Apollón kísérői. MELPOMENÉ a komoly hangú költészet, tragédia védője. THALIA a vígjátéké, KALLIOPÉ az epikus költészet, ERATÓ a szerelmi líra, EUTERPÉ a fuvolás zene, POLÜHÜMNIA a himnuszok és kardal, TERPSZIKHORÉ a kartánc, KLEIO a történetírás, URÁNIA a csillagászat ihletői. Ők sugallják a földieknek a gondolatokat, ihletet adnak.

SZIBÜLLÁK: jósok.

ARTEMISZ: Apollón ikertestvére. Az érintetlen erdők, mezők szűz istennője. A NIMFÁKKAL bolyongja az erdőket. Kísérőitől elvárja a szűzi tisztaságot, józan mértéktartást. Velük táncol elrejtett réteken, velük fürdik tiszta vizü folyókban, tavakban, velük vadászik. Nyilai messzire szállnak, és nem tévesztenek célt. Gondozza az erdőket, az erdő vadjait. Szent ligetében nem bántják egymást az állatok, megszelídülnek. Ő követelte legtovább az emberáldozatot. Nyilait érzik a szülő asszonyok, de ugyanakkor ő segíti is őket a szülésben. Éppúgy okozhat hirtelen halált, mint testvére, de fájdalom nélkül. Később vette át Apollónnal egy időben Szelené szerepét, és lett a hold istennője.

A Trója ellen induló görög sereg vezére, AGAMEMNÓN magára haragította az istennőt, amitől nem tudtak elindulni. Ezért fel kellett áldoznia lányát, IPHIGENEIÁT. A mítosz szerint maga az istennő ragadja el az áldozati máglyáról, és viszi papnőnek a barbár tauroszok földjére.

HERMÉSZ: Maia és Zeusz fia. Találékony, furfangos, és ügyes. Az ügyeskedők, kereskedők, tolvajok istene. A szerencse is az ő gondja. Az úton járók védője.  Ezért állították fel szobrát utak mentén. Ő kíséri az Alvilágba a holtakat is. Követ az istenek és az emberek között. Saruján és sisakján szárnyak vannak, amikkel gyorsan halad.

Csecsemőkorában lantot készített teknősbéka teknőjéből és megette Apollón teheneit, miközben hátrafele hazahajtotta őket.

PÁN: Hermész fia.

DIONÜSSZOSZ: Szemelé és Zeusz fia. A szőlő, a bor, a mámor istene. Megköveteli a szenvedély kiélését és a föld termőerejének jelképe.

Anyja látni akarta Zeuszt teljes isteni pompájában, de elégett annak tüzes ölelésében. Az apa a combjába varrva mentette meg az újszülöttet. Ezek után nevelőszülőkhöz került, nagynénjéhez INÓHOZ. ATHAMASZ KIRÁLY és felesége azonban Hérától tébolyt kapott, aminek következtében megölték saját gyerekeiket. INÓ a kisebbik fiúval, MELIKERTÉSSZEL a tengerbe ugrott. Így lett belőle a hajósokat segítő istennő, LEUKOTHEÉ. Dionüsszoszt apja mentette meg és Nimfákhoz küldte nevelésre. Nem korlátozták a gyereket, aki vad lett. Párducfogaton járta a világot. Kísérete volt SZILÉNOSZ, Pán, MAINASZOK (őrjngő mámorú), vagy BAKKHÁSNŐK és a SZATÜROSZOK. Dionüsszosz feladata, hogy boldoggá tegye az embereket, felszabadítsa korlátaik alól. Jellemző rá, hogy kemény kitartással ér el dolgokat, például felhozta az Alvilágból édesanyját, megvigasztalja a szenvedőket, mint például Ariadnét, akit Thészeusz elhagyott. Álarcos ünnepeiből, felvonulásaiból alakultak ki a drámák, tragédiák, vígjátékok.

POSZEIDÓN: Tenger és száraföld ura. Jó hajózást, segítséget, vihart, pusztítást adhat. Attribútuma a háromágú szigony. Ezzel fel tudta korbácsolni a tengert, de ugyanakkor márványsimává is tehette akár, hogy simán végigkocsikázzon rajta. Bika és ló a totemállata. Palotája van AIGAIBAN, a tenger mélyén. Felesége “kékszemű” AMPHITRITÉ. A tengeristen kíséretében van TRITÓN (félig ember, félig hal), két jós tengeri öreg: PRÓTEUSZ, és NÉREUSZ. Néreusz lányai a NÉREISZEK. Ők a tengeri nimfák. Egyikük neve GALATEIA, azaz “Tejfehér”. THÉTISZ AKHILLEUSZ anyja, halandó felesége. A SZIRÉNEK énekkel csábítják a halálba a hajósokat. SZKÜLLA egy gonosz sziklás zátony, KARÜBDISZ pedig egy halálos örvény. Egy tengerszorosban vannak, és nem lehet elmenni mellettük anélkül, hogy egyiküknek ne esnék áldozatul a hajós.

DÉMÉTÉR: Kerüli az Olümposzt, mert Zeusz lányát Hadésznak adta. PERSZEPHONÉT elragadták tőle. Kalászszínű hajú istennő, a termés, termőföld istene.

Mikor Hádész elragadta tőle gyermekét, szomorúan járta a világot. Vándorlása során megpihent Eleusziszban, ahol KELEOSZ király fiának lett dajkája. Egy éjjel METANEIRA királynő rajtakapta, hogy tűz lángjába tartja a kisdedet. Kikapta kezéből, mire Démétér felfedte kilétét, és azt is elmondta, hogy a halhatatlanságtól esett el a kiskirályfi.

Lánya miatti bánatában nem lett volna termés, ezért Zeusz odaítélte Perszephonét az év kétharmad részére. Ekkor virul a föld, van termés. Késő ősszel és télen viszont a holtak királynéja. Az Alvilágból véglegesen nem tud eljönni, mert már evett ott.

Démétér tiszteletében összefonódik az élet és a halál. A földbe vetik a magvakat, és a holtakat. A rothadásból új élet fakad: ettől állandó körforgássá válik a lét.

HADÉSZ: Az Alvilág királya.

HÓRÁK: Három Hóra az Olümposz lakója. Ők őrzik a rendet a természetben és az erkölcsi világban. EUNOMIA: A törvények érvényességének az őre. EIRINÉ a békét óvja. DIKÉ  a jogot védi.

MOIRÁK: A Sors fonalát készítik és elvágják. KLÓTHÓ fonja, LAKHESZISZ gombolyítja, ATROPOSZ pedig elvágja.

HÉBÉ: Az ifjúság istennője, Zeusz és Héra lánya, az istenek egyik pohárnoka.

GANÜMÉDÉSZ: Trójai királyfi, aki nagyon megtetszett Zeusznak, ezért az elragadta sas alakjában, és megtette az istenek pohárnokának.

HÉLIOSZ: A napisten. ÉÓSZ jelzésére húzza föl minden reggel a napot. Éjjel a HESZPERISZEK kertjénél bukik le, nyugaton. Lovai tüzesek, rakoncátlanok.

Egyszer PHAETÓN, Héliosz fia kikönyörögte, hogy ő húzhassa fel az égre a napot. De gyenge keze nem bírt a lovakkal és a föld fele irányult. Az egész föld meggyulladhatott volna, ha Zeusz nem küldött volna záport, és nem sújtja le villámával a fiút. Phaetónt sirató testvérei könnyéből lett a borostyánkő.

SZELENÉ: Sejtelmes, szerelmet ígérő istennő, álomszerű lénye rokon az éjszakával. Szerelmesének, ENDÜMIÓNNAK örök életet szerez, de örök ifjúságot elfelejt, ezért álomban kell töltenie az öröklétet. Ott találkoznak.

Szelek ura: AIOLOSZ. Későbbi elképzelések szerint tömlöcben tartja a szeleket, és azt engedi ki, amelyet jónak lát, vagy másik isten parancsol.

Csillagok: javarészt titán-ivadék.

Csillagképek: Vannak halandók is. ÓRIÓN, ÉÓSZ halandó szerelmese. ARKTOSZ,  Zeusz egykori szerelmese. KALLISZTÓ nimfa, ARKASZ anyja, akit Héra bosszúból medvévé változtatott, majd fia a vadász majdnem megölt, ha Zeusz nem menekíti az égboltra időben.

DIOSZKÜROSZOK: LÉDA spártai királyné és Zeusz ikrei. POLÜDEUKÉSZ Zeusztól származik, míg KASZTÓR TÜNDAREUSZ, halandó apától. Annyira szerették egymást, hogy még a halhatatlanságot is megosztották egymással: Kasztór halála után egyik nap az egyik testvér van az Alvilágban, másik nap a másik. Az együttes elnevezés Zeusz ifjai-t jelent. Őrájuk számítanak a görögök vészben.

PLUTOSZ: Démétér fia, a gazdagság. Halandótól származik, nevelője Eiriné hóra, a Béke.

ALVILÁG: A halottak birodalma, ahol testetlen árnyék lesz az emberből. Bejáratát sok helyre képzelték, például a Tainaron hegyfokhoz, vagy az Aornosz-tóhoz. A halottakat Hermész kíséri a határfolyóhoz, az Akherónhoz. Itt KHARÓN a révész viszi át. A halottak szájába obuluszt tettek, hogy az Alvilági révészt kifizessék. A belső bejárat örzője a KERBEROSZ, a háromfejű kutya. Ő védi az átjárót, hogy halott ne mehessen ki, és élő ne mehessen be, csak ha különös kegyeltje az isteneknek. Isteni folyó, ami itt folyik a SZTÜX. Rá csak az isteneknek szabad esküdniük. Ez segítette Zeuszt Kronosz ellen. Jelentős folyó még a KÓKÜTOSZ (jajveszékelés folyója), és a LÉTHÉ, amelyből feledést isznak az árnyak.

Később alakult ki a bíráskodás az Alvilágban. Eszerint régi királyok, vagy Zeusz sarjai ítélik meg életük alapján a holtakat. (AIAKOSZ, MINÓSZ, RADAMANTHÜSZ). Ezután vagy a TARTAROSZBA küldik őket örök büntetésre, vagy az ÉLÜSZION mezejére.

Tartaroszban szenvednek a DANAISZOK, DANAOSZ férjgyilkos leányai. Az ő feladatuk egy lyukas hordóba vizet tölteni. SZISZÜPHOSZ, aki kijátszotta a halált, büntetésül egy állandóan visszagördülő sziklát kell felgurítania egy hegyen. IXIÓN, aki Hérát próbálta meg elcsábítani. Ő egy örökké forgó tüzes kerékhez van kötözve. TANTALOSZ, aki az istenek lakomájáról ambróziát és nektárt lopott, hogy megkínálhassa vele halandó barátai. Később pedig gyermekét, PELOPSZOT tálalta fel az istenekne. Ezzel akarta próbára tenni az isteneket. Az ő büntetése egy folyómederben állni, feje fölött gyümölcsfákkal. Ha szomjúságában lehajol, a víz eltűnik, ha éhségében felnyúl, a gyümölcsök tünnek el. Mindegyik a felesleges munka kínjáról szól, ahol leginkább az elme, a tudat szenved, hogy képtelene egy feladatot végigcsinálni. Nem az erőfeszítés fáj, hanem, hogy nemsokára elölről kell kezdenie az egészet.

Az Élüszionban gyönyörű réteken aszfodeloszok (liliomszerű virágok) között élnek a boldogok. Mindenki azt csinál, amit akar. Azonban szól egy görög mítosz a Boldogok Szigetéről, ami túl van Ókeanoszon.

Az embereket és minden más földön élő dolgot az istenek formáltak kézműves módon. Utána rábízták őket EPIMÉTHEUSZRA (Későn Gondolkodó) és PROMÉTHEUSZRA (Előre Gondolkodó). Epimétheusz felruházta az állatokat mindenféle jó tulajdonsággal, így mire az emberekre került a sor, nem maradt nála semmi. Ezért Prométheusz megszánta őket, és megtanította a leleményességre, a beszédre, a gondolkodásra. Ellopta az Olümposzról a tüzet is neki, hogy munkájához fel tudja használni. Ezért a vétségéért Zeusz a Kaukázus egyik sziklájához láncolta, ahol egy keselyű tépte a máját. Mivel halhatatlan volt, reggelre visszanőtt a mája. Ettől a kíntól Héraklész szabadította meg.

Az istenek az embereket is meg akarták büntetni a tűz ellopásáért, ezért gyúrtak neki egy nőt, amit gazdagon megajándékoztak. Aphroditétől szépséget, Athénétől a szövés- fonás tudását, Hermésztől pedig beszéd készséget, és ravaszságot kapott. PANDÓRÁNAK (Csupa Ajándék) hívták, és odaajándékozták Epimétheusznak. Az Prométheusz figyelmeztetése ellenére is elfogadta a nőt. A házukban voltak hombárok (más mítosz szerint szelence “Pandóra szelencéje”) amit Pandóra a tilalom ellenére is kinyitott. Ekkor szabadultak ki a gondok, bajok az emberiségre. Nem maradt a hombárok alján más, csak a remény.

Más mítosz szerint az isten nemzedékekhez hasonlóan ember nemzedékek voltak:

1. ARANYKOR: Nem ismerték a bajt, szenvedést, munkát. A föld maga látta el élelemmel őket.

2. EZÜSTKOR: Megkezdődött a romlás, az emberek megismerkedtek a munkával, a harccal, a szenvedéssel.

3. RÉZKOR: Az ezüstkor folytatása hatványozottabban.

4. VASKOR: Jelenleg is ez tart. Tele van fáradsággal, szenvedéssel, gonoszsággal. Nincs haladás, fejlődés, csak romlás.

A folyamatos romlást egyszer Zeusz megelégelte, ezért vízözönt bocsátott a földre. Ezt nem élte túl senki, csak a Parnasszoszra menekülő PÜRRHA (Epimétheusz lánya), és DEUKALIÓN (Prométheusz fia). Imájukra azt a tanácsot kapták, hogy hányják maguk mögé szülőanyjuk csontjait. Ezt Pürrha értette meg (kevésbé nőellenes felfogás), és földgöröngyöket kezdtek maguk mögé hajigálni. Amit Pürrha dobott hátra, azokból nők lettek, amit Deukalión, abból férfiak. Így született egy istenfélőbb nemzedék.

Isteni jutalmazások

PHILÉMÓN és BAUKISZ: Két öreg házaspár, akikhez betért Zeusz és Hermész lakomázni. Ők befogadták a vándorokat, ezzel betartva Zeusz törvényét (a vándort vendégül KELL látni). Szerény lehetőségeikhez képest vendégül látták őket. Ezért Zeusz teljesíti azt a kérésüket, hogy egyszerre halhassanak meg, sőt haláluk után két szomszédos fává változtatja őket, így soha nem kell elhagyniuk egymást.

ORPHEUSZ: Trák költő, vagy Kalliopé múzsa fia, vagy Apollóé. Felesége, EURÜDIKÉ egyszer játszadozott egy réten nimfákkal, és egy kígyó halálra marta. Orpheusz leszállt az Alvilágba, hogy visszahozhassa kedvesét. Éneke meglágyította Perszephoné és Hadész szívét is. Egy feltétellel engedték vissza: amíg ki nem ér az Alvilágból, nem nézhet mögötte menő feleségére. Orpheusz nem bírta ki, és az utolsó pár lépésnél hátranézett, mire Eurüdiké holtan esett össze.

LINOSZ: Urania múzsa fia. Ő találta fel az énekszót.

ARIÓN: Khorinthoszi költő, aki a tengeri rablók elől a tengerbe kénytelen ugrani. De egy istenek által küldött delfin megmenti. Később ez a delfin tiszteletből csillagképpé válik.

IBÜKOSZ: Rhégioni költőt meggyilkolják, és csak darvak a tanúi, mégis bírák elé jutnak a bűnösök.

PÜGMALIÓN: Szobrász, aki beleszeret művébe. Aphrodité ünnepén sokat áldoz az istennőnek, hogy csináljon vele valamit, mert ő ezt a reménytelen szerelmet nem bírja. Erre az istennő éltre kelti a művet.

Isteni büntetések

KÉÜX és ALKÜONÉ: Szerelmüket isteni szerelmnek gondolták, Zeusznak és Hérának merték egymást nevezni. Büntetésből sirállyá és jégmadárrá változtak.

ARAKHNÉ: Versenybe mert szállné Athénéval fonásban és szövésben. Büntetésből pókká változott.

NIOBÉ: Gyermekei szépségét Létó gyermekeihez merte hasonlítani. Hét fiát és hét lányát büntetésből lenyilazta Apollón és Artemisz. Az anya kővé vált fájdalmában.

KASSZIOPEIA: Etiópiai királyné szebbnek tartotta magát a nimfáknál, ezért lányát, ANDROMÉDÁT kikötözték Poszeidón sárkánya elé. Meg is halt volna, ha nem jár arra PERSZEUSZ, és nem szeret bele, majd nem menti meg.

AKTAIÓN: Thébai királyfi, aki véletlenül megpillantotta Artemiszt fürdés közben. Büntetésből szarvassá változtatta az istennő, hogy a királyfi vadászkutyái halálra tépjék.

Versenyek

-Zeusz tiszteletére:

-Olümpiában (első: i. e. 776)

-Apollón tiszteletére:

-Delphoi

-Délosz

versenyszámok:

futás, dobás, ugrás, diszkoszvetés, kocsiverseny, birkózás

Félistenek, istenek szerelmei

EUROPÉ: Zeusz ahogy meglátta, beleszeretett a türoszi királylányba. Ezért aranyszörű bika képében elragadta, és Krétára vitte. Ott születtek közös gyermekeik: MINÓSZ, SZARPÉDÓN, RHADAMANTÜSZ.

MINÓSZ: Poszeidóntól kapott egy gyönyörű bikát, de annyira megtetszett neki, hogy nem áldozta azt fel egyeszségük szerint. Ezért a tenger isten vágyat ébresztett feleségében, PASZPHAÉBAN a bika iránt. Annak gyermeke lett a MINÓTAURUSZ.

MINÓTAURUSZ: Egy bika fejű, emberlábú szörny. Apja Minósz, bezárta a DAIDALOSZ által épített labirintusba.

DAIDALOSZ: Meggyilkolta öccsét, TALÓSZT, aki feltalálta a fazekaskorongot, és a fűrészt. Menekülésekor Minósz fogadta be, és építette meg vele a labirintust. Ezek után a király fogva tartotta, mert nem akarta, hogy elmondhassa a Minótaurusz titkát. Ő ezért szárnyakat készített magának és fiának tollból és viaszból. Így akartak Krétáról Athénba repülni. Fia, IKAROSZ azonban nem fogadta meg tanácsát, hogy ne repüljön közel a naphoz. Közel repült, aminek következtében megolvadt a viasz, szétesett a szárny, és a tengerbe zuhant.

ALKMÉNÉ: AMPHITRÜÓN felesége, Zeusz egyik kedvese. Héraklész anyja.

HÉRAKLÉSZ: Bölcsőjében megfojtja az elpusztítására Héra által küldött két kígyót. 18 éves korában egy oroszlánt öl meg, bőrét köpenyként, fejét sisakként hordja. Megmenti Thébát ERGINOSZ királytól, ezért elnyeri MEGARA kezét. Később Héra őrületet bocsát rá, aminek következtében megöli gyermekeit, sőt, öccsének két gyerekét is. Miután öntudata visszatér, a delphoi jóslat szerint beáll ERÜSZTHEOSZ király szolgálatába vezeklésül. Híres tizenkét munkáját ekkor végzi el.

1. megöli a nemeaia oroszlánt

2. megöli a lernai hüdrát (kígyó)

3. megszerzi a kerüneiai csodálatos szarvast

4. megszerzi az erümanthoszi vadkant

5. egy nap alatt kitisztítja AUGEIASZ istállóját

6. megöli a Sztümphalosz mocsár érclábú és érccsőrű madarait

7. Mükénébe viszi a krétai bikát

8. Mükénébe viszi DIOMÉDÉSZ emberevő lovait

9. megszerzi az amazónok királynőjének övét

10. Mükénébe viszi GERÜÓN óriás óriási teheneit

11. Mükénébe viszia HESZPERISZEK aranyalmáját, közben megszabadítja Prométheuszt kínjaitól

12. Felhozza az Alvilágból a Kerberoszt.

Segítői Athéné, és Hermész.

Vezeklésül beáll OMPHALÉ királynőhöz nőnek, és női ruhában, női munkát végez. Második felesége, DÉIANEIRA akaratlanul megmérgezte, és máglyán halt meg. Déianeirát egyszer elrabolta NESSZOSZ,  a kentaur, és Héraklész mérgezett dárdával terítette le. A haldokló azt mondta a nőnek, hogy ha egyszer férje szerelme apad, az ő vérében áztatott ruhát adja rá, amitől újra szeretni fogja. Déinaeira egy féltékenységi rohamában beáztatta Nesszosz vérébe Héraklész tógáját. A vér szennyezve volt a dárda mérgével, és halálos égési sebeket és kínokat adott a hősnek. Héraklész arra kérte környezetét, hogy öljék meg. Kalandos, hősies életével kiérdemelte a halhatatlanságot. Az Olümposzra felkerülve Héra is megengesztelődött iránta, és hozzá adták Hébéhez.

IÓ: INAKHOSZ argoszi folyamisten lánya. Hérának lett szentelve, de Zeusz szemet vetett rá. Hogy megvédje felesége haragjától, tehénné változtatta. Héra azonban még így is féltékeny volt rá, ezért ARGOSZ (százszemű) őrizetére bízta. Hermész azonban apja kérésére elaltatta az őrt, majd fejét levágta. Száz szeme azóta a páva tollait díszíti, ami Héra szent állata. Héra ekkor egy halhatatlan böglyöt küldött a tehénre, ami átkergette a fél világon, kínozva. A nyugtalan állatot végül Prométheusz nyugtatta meg. Ió a Kaukázustól a Boszporuszon át Szírián, Fönícián át Egyiptomba ért, ahol megszülte EPAPHOSZT, a DANAOSZ nemzetség ősét. (lsd. Alvilág)

AKRISZIOSZ: Argoszi király, aki azt a jóslatot kapja, hogy leányától származó unokája fogja megölni. Ezért lányát egy érctoronyba záratja (vagy egy föld alatti börtönbe). Zeusz azonban aranyeső formájában meglátogatja, és megtermékenyíti. Mikor közös gyermekük, PERSZEUSZ megszületett, Akrisziosz egy ládába záratta lányát és unokáját, és a tengerbe bocsátotta.

PERSZEUSZ: Nagyapja haragja elől megmenekült, és annak testvére szigetén kötnek ki. Ifjúvá serdülvén azzal dicsekedett, hogy a király esküvőjére képes lenne az egyik GORGÓ fejét is elhozni. Perszeusz Pallasz Athéné segítségével, rézpajzsa tükröződésén nézte őket és az egyetlen halandó, Medusza fejét levágta. Visszafele útján azt fegyverként használta, így mentette meg Andromédát a vízi szörnytől. Utána hálából Athénének ajándékozta a Medusza-főt, amit a pajzsán hord az istennő. Perszeusz feleségül veszi Andromédát, majd hazalátogat nagyapjához, ahol egy hajító versenyen véletlenül megölte nagyapját. Ezzel a jóslat beteljesedett. A városlakók őt akarják megtenni utódjául, de ő nem akar olyan elődöt, akit ő ölt meg, ezért elcseréli egy másik királyságra.

GORGÓK: SZTHÉNÉ, EURÖLÉ, MEDUSZA a három gorgó. Fejük kígyópikkelyes, szájukban hatalmas fogak ültek, kezük rézből, szárnyuk aranyból volt. A szemükbe nézve kővé dermedt mindenki az ijedtségtől.

AMÜKOSZ: Poszeidón fia. Minden idegent birkózásra hívott ki, és meg is ölt. De a bajból kiszabadító POLÜDEÜKÉSZ megölte.

PROKRUSZTÉSZ: Poszeidón fia. Szállást adott idegeneknek, de aki nem illet vendégágyába, abból vagy levágni akart, vagy nyújtani. Így ölte meg őket. Őt THÉSZEUSZ ölte meg.

POLÜPHÉMOSZ: Küklópsz, Poszeidón fia. Odüsszeusz vakítja meg, miután őt és társait bezárja a barlangjába, hogy felfalhassa őket.

BUSZIRISZ és ANTAIOSZ: Poszeidón fiai. Héraklész öli meg őket.

BELLEROPHONTÉSZ: Poszeidón fia, hős. A KHIMARA, és más szörnyek ellen harcol. Apjától kapja a PEGAZUST, a szárnyas lovat. De ezzel a vaddal csak Athéné arany kötőfékjével tud boldogulni.

Poszeidón fiait Athéné kegyeltjei győzik le. Ez mutatja, hogy az erő csak józan belátással használható fel jóra.

THÉSZEUSZ: Poszeidón fia, Athéné kegyeltje. Athénnak hét fiút és hét lányt kell tíz évenként Krétának lerónia. Thészeusz beáll ebbe a csapatba. Az úton Minósz kételkedik isteni származásában, ezért bedobja gyűrűjét a tengerbe, majd megkéri Thészeuszt, hogy hozza fel. Az sértetlenül visszahozza. Ekkor Amphitrité segítette. Krétán megöli a Minótauruszt a labirintusban, és Ariadné fonalával kitalál onnan. Ekkor Aphrodité segítette. Megígéri a lánynak, hogy feleségül veszi, de hűtlenül elhagyja, és Naxosz szigetén kiteszi őt. Nagyapját megöli, mikor hazatértekor elfelejti a fekete vitorlákat fehérre cserélni. Aigeusz azt hitte, fia halott, ezért a tengerbe vetette magát bánatában. Thészeusz ezek után legyőzte és feleségül vette az amazónok királynőjét. Halála után PHAIDRA, Ariadné húga lett új asszonya. Ő szerelemre gyúlt HIPPOLÜTOSZ, mostohafia iránt. Az visszautasította, ezért hamisan azt állította róla Thészeusznak, hogy megkörnyékezte őt. Thészeusz Poszeidónt kérte, hog pusztítsa el fiát. Ő a fiú lovait megőrjítette, így azok halálra hurcolták szerencsétlent.  Ezek után Phaidra öngyilkos lett.

KADMOSZ: Europé bátyja, Théba alapítója. Városáért meg kellett küzdenie Arész sárkányával, majd annak fogaiból kikelt harcosaival. Győzelme után Arész és Aphrodité lányát, Harmoniát kapta feleségül, ezzel Héphaisztosz és Athéné haragját vonva magára.

DAPHNÉ: Erósz meg akarta mutatni Apollónnak, hogy az ő nyilai hatékonyabbak. Ezért az isten szivét szerelemre fakasztotta Daphné nimfa iránt. Az ő szivében azonban kioltotta a szerelmet. Így Daphné menekült Apollón elől. Mikor nem tudott már hova menni, apját kérte, PÉNEIOSZ folyamistent, hogy mentse meg. Ő babérfává változtatta lányát. Azóta jelképe Apollónnak az örökzöld babér.

ATHAMASZ: (lsd Dionüsszosz) Inó felesége mesterkedésére meg akarta ölni első házasságából származó gyermekeit, PHRIXOSZT, és HELLÉT. A nyáj egy aranyszőrű kosa azonban megszánta őket, és a hátára véve repült velük. A kis Hellé azonban elfáradt, nem bírt tovább kapaszkodni, és beleesett a tengerbe. Azóta hívják azt a helyet Hellészpontosznak. Kolkhiszban bátyja befogadást kért, és kapott. Hálából a kost Arésznak áldozták fel. Gyapját szent ligetben őrizte a király, mert azt a jóslatot kapta, hogy míg ott marad a gyapjú, addig lesz király.

ARGONAUTÁK: Peliasz király elküldte IASZONT, a Dioszkuroszokat, Thészeuszt, PÉLEUSZT, Orpheuszt, TIPHÜSZT, hogy megszerezzék az aranygyapjút. Athéné, és Aphrodité segítségével megszerezték AIÉTÉSZ lányának, MÉDEIA segítségét. Beleszeretett a lány Iaszónba, és varázsírral sérthetetlenné tette. Kitanította, hogyan kell igába fogni az érclábú bikákat, hogyan kell legyőzni a sárkányfog veteményt. Sikeresen megszerezték az aranygyapjat. Aiétész tudta, hogy lánya segített nekik, ezért száműzte őt. Iaszón feleségül vette Médeiát, de később elhagyta. Ekkor a lány megölte közös fiaikat, megmérgezte az új feleséget, majd elmenekült.

HÉRÓ és LEANDROSZ: Héró Aphrodité papnője volt, szüzességi fogadalmat kötött. Sztétoszban egy toronyban élt. Aphrodité egyik ünnepén meglátták egymást Leandrosszal, és egymásba szerettek. A világ előtt titkolniuk kellett szerelmüket, ezért éjjel a fiú átúszott a tengerszoroson szerelméhez. Egy vihar azonban elveszejtette. Héró utánahalt, és az Alvilágban egyesültek újra.

ORESZTÉSZ

megöli anyját, miután az megölte apját

A rómaiak

Források:

Varro

-Livius

Suetonius

-De anno Romanorum (A római évről)

-Dionüsziosz I. fejezete

Ovidius

Fasti (Naptár)

Lucretius

Lukianosz

Vergilius

Aeneis

Horatius

Tibullus

Cicero

-De natura deorum (Az istenek természete)

Hasonlít a görögökéhez (sok a klímai erők hasonlósága), de sok a lényeges különbség is.

Sokáig nem öltöztetik emberi alakba a természeti erőket.

NUMEN= akarat, beleegyezés, isten

jó, és ártó szellemek vesznek körül mindig→a szép életért fontos őket megnyerni→jelentősebbek az áldozások, mint a görögöknél

Férfiak szelleme: GENIUS

Nők szelleme: JUNO

PENATES: Családi védőszellem. Anyagi jólétet biztosítják. Az átriumban van a helye.

LARES: Családi védőszellem. Termékenységet biztosítják. Birtokon van a helye.

MANES: Elhunyt rokon szeretetének továbbélése. Segíti az utódokat, a föld termékenységét. Viaszképmást őriznek róluk a római családi szentélyekben.

LEMURES: Elhunyt rokon ártó szelleme. Engesztelésül áldoznak neki.

SILVANUS: erdő védő szellem

NEMESTRINUS: ligetet védő szellem

PALES: legelőket védő szellem

TERMINUS: földek határait védő szellem

BUBONA: gulyákat védő szellem

FAUNUS: nyájakat védő szellem (Farkasűző)

MELLONIA: méhest védő szellem

POMONA: gyümölcsfákat védő szellem

STERCULUS: trágyázott földeket védő szellem

FLORA: virágzásra segítő szellem

TELLUS: a föld

VENUS: termékenységet biztosító szellem

VESTA: tűz szelleme, szűz (a szüzesség jelképezi a családi élet tisztaságát)

JANUS: világosságot adó szellem

DIANA: Janus nőnemű párja

NEPTUNUS: folyók, tengerek szelleme

Capitoliumi istenek: JUPPITER, JUNO, MINERVA.

NORTIA: sorsistennő nem annyira fontos, de Rómában is volt temploma FORTUNA VIRILIS (a Férfisors)

FORTUNA: szerencse

SATRI-SATURNUS: ő tanította földművelésre az embereket. Ünnepei vidámak, boldogok, még a rabszolgát is az úr asztalához ültették. (~keresztény karácsony)

VULCANUS: tűz istenség.

MARS: Totemállata a farkas. (Romulus és Remus mondája (anya: Rhea Silvia, nagypapa: Numitor, elűző: Amulius))

CERES: A plabejusok gabonabőséget biztosító istennő.

JUPPITER: “Stator”, “megállító”. Neki köszönhetően legyőzhetetlen a római sereg. Templomai nyitva állnak háború, csaták idején, míg békekor zárva tartják. Régebbi magyarázat, hogy PAXOT, a Békét, és VICTORIÁT a Győzelmet tartják fogva.

JANUS: Kezdet és vég istene. Egy előre és egy hátra néző arca van.

JUNO: A nők védője.

MINERVA: A női munka védője.

Janus, Apollón kimaradt..

Augustus: Apollón kultuszát fontossá teszi.

Julius Caesar Aeneistől származtatja családját.

Aeneis: Didó Karthagói királynő, bolyongás, Héra haragja, Róma alapítása, Trója, Aphrodité gyermeke, Alvilág, jövő

~hasonlít Odüsszeuszhoz.

Később elhalványul ez a hit, helyébe sztoicizmus, és epikureizmus lép.

VIRTUS: Bátorság, Férfiasság

CONCORDIA: Egyetértés

PAX: Béke. Augustus kiemelten támogatta ezt az istenséget, hogy principátusi rendszere megmaradhasson. Oltárt állított az Augustusi békének, ünnepet, és körmenetet rendelt el.

-szegény, egyszerű embereknek nem jelentett vigaszt a sok isten.

-a kultúráltabbakban visszatetszést keltett a császárok istenítése→fejlődött az emberek kritikai érzéke

Héraklész, Thészeusz, Ixión            ⇔           Néró, Caligula, Claudius

                                                            ↓

        A római császárok körül nem alakult ki hérósztisztelet soha.

Szegény emberek lelki segítésére bejöttek a keleti misztériumvallások:

-frígiai NAGY ISTENNŐ, MAGNA MATER    (Rheia, Démétér tisztelete)

-egyiptomi ÍZISZ-OZIRISZ-SZÁRÁPISZ kultusz  (Antonius idejében Róma ettől idegenkedett)

-perzsa MITHRASZ tisztelet  (Fény és Sötétség, Jó és Rossz, Ormuzd és Ahrimán küzdelme) beavatott a Fény harcosa lesz.

-zsidó, keresztény

diacom

diacom.webnode@gmail.com