Görög tudomány és hitvilág

Görög tudomány és hitvilág (+ Mükénéi kultúra)


Tudomány

Az emberi gondolkodásnak a mitológiától való elszakadása a korai görögség legfejlettebb területén, Jóniában bontakozott ki. Milétoszból sugárzott szét az új gondolkodásmód. Ebben az időszakban a tudományágak még nem váltak szét. A bölcselők a természeti jelenségeket, a politikát, sőt a művészetet is egyben vizsgálták. A kezdeti időkben a gondolkodók számára a legfőbb kérdés a világ keletkezése és kialakulása volt. A mitológiai magyarázatok helyett valóságosabb válaszokat próbáltak adni. A milétosziak egy-egy őselemre (pl.: víz, tűz) vezették vissza a világ eredetét. Ezek a válaszok főleg logikai úton születtek, és messze álltak az igazságtól. Ám az összefüggéseket kereső szemléletükkel fontos állomást jelentettek a tudományban. Hérakleitosz a természeti és társadalmi környezet változásait, mozgásait vizsgálta. Úgy vélte, hogy minden létező ellentétes erők kölcsönhatásának az eredménye. Az első hivatásos értelmiségi réteget szofistáknak hívták. Ők tanították a politikai pályára vágyókat a szónoklásra és a vitatkozásra.

A történetírás egy külön tudomány, és ebben az időben fejlődött ki. Kezdetben időrendben haladtak, majd megkísérelték az eseményeket irányító tényezőket is feltárni. Hérodotosz volt az első, aki az események mozgatórugóit is kereste. Feldolgozta a görög-perzsa háborúk történetét. Szerinte a népek történelme körforgásszerűen változik: a virágkort hanyatlás követi, majd újbóli felemelkedés. Thuküdidész, aki a peloponnészoszi háborút írta le, az eseményeket összefüggéseiben vizsgálta.

Hitvilág

A görögök elsősorban városukhoz tartoztak, és csak utána a görögökhöz. Mégis összekötötte őket a közös nyelv és a hitvilág. A görög vallás istenei nem egyszerre, s nem is egy helyen alakultak ki. Zeusz: bevándorló akháj parasztok istene (villámokat szóró főisten), Gaia: földművelő őslakók termékenységistene (földanya), Apollón: Kis-ázsiai eredetű (íj, zene, jóslás)

Ezentúl a totemizmus maradványai is felismerhetők. (pl.: Zeusz bika képében jelent meg, Pallasz Athéné jelképe a bagoly). A görögök számos istent tiszteltek (sokistenhit). Isteneiket ember alakúnak képzelték. Természetük, vágyaik megegyeztek az emberekével. Tizenkettő fenn lakott az Olümposzon. Halhatatlanok voltak, de Moirával (Sors) nem szegülhettek szembe. Minden istennek megvolt a saját hatásköre, amely széles tevékenységi kört jelentett. Poszeidon: tenger, földrengés; Pallasz Athéné: céltudatos tevékenységek pártolója, mesterségek, bölcsesség, okosan vezetett háború. Számukat nem tudjuk pontosan, mert a mítoszok több változatban maradtak fenn. (világ keletkezése, élet és halál viszonya) A görögök túlvilágképe nem túl vigasztaló. Aki gonosz volt, szenved, aki hős, az boldog, aki átlagos, az bolyonghat. Az istenek megkövetelték a szertartásokat, az áldozatokat. Ezeket nem papok, hanem választott állami tisztségviselők irányították. Ezek a poliszhoz való tartozást is kifejezték. Voltak szentélyek, amelyek sajátos feladatokat láttak el: jóslás vagy gyógyítás. Ezeknek saját papi testülete volt, mint például Delphoinak (jósda). Apollónhoz köthető, és kétértelmű jóslatairól híres. A görögök isteneik iránti hódolatukat versenyekkel is kifejezték. Ezeken minden szabad görög polgár szerepelhetett. Zeusznak Olümpiában négyévenként rendeztek versenyeket. Az első Kr. e. 776-ban volt, ami mellesleg a görög időszámítás kezdete. A versenyre igyekvők sérthetetlenséget és a háborúzó poliszok nem küldhettek versenyzőt. Kezdetben csak futás volt. (később: ökölvívás, kocsiverseny, gerelyhajítás stb.). Nem ismerték a súlycsoportokra való bontást, és nem időre, hanem győzelemig játszották a mérkőzéseket. A versenyeken csak férfiak vehettek részt. Csak az első helyezést jutalmazták szent olajfáról metszett koszorúval.

Mükéné

Hódító akhájok telepedtek le és fellegvárakat építettek. A fellegvárak raktárkészletét agyagtáblákon tartották nyilván: a feljegyzések a krétaiaktól átvett szótagírással készültek. A királyok a katonai vezető réteggel együtt irányították az államok életét és a zsákmányszerző hadjáratokat. A rabszolgák száma alacsony volt és elsősorban a palotákban alkalmazták őket. A kézművesek is az erődökben végezték munkájukat. Ezt a rendszert uralkodói háztartásnak nevezzük. Az egymás elleni harcok kimerítették a mükénéi államokat, amelyek a Kr. e. XIII. században hanyatlásnak indultak. A mitológia is ebben a korszakban játszódik. Homérosz is ebben a korban élt és alkotott.



Tudomány

-mitológiától való elszakadástudományágak nem váltak még szét

-Milétosz

-legfőbb kérdés: világ keletkezése és kialakulása

-logikai utakon: őselem, ellentétes erők kölcsönhatása (Hérakleitosz)

-történetírás: eseményeket irányító tényezők

-Hérodotosz: események mozgatórugói (görög-perzsa háborúk)

↳ népek történelme körforgásszerűen változik

-Thuküdidész: eseményeket összefüggéseiben

Hitvilág

-istenek nem egyszerre lettek

-sokistenhit

-istenek: ember alakúak, természtük, vágyaik megegyeztek az emberekével

-túlvilágkép nem vigasztaló emberekben reménytelenség

-szertartások: nem papok végzik, hanem állami tisztségviselők

-szentélyek: sajátos feladatok (Delphoi)

-versenyek

-Zeusznak Olümpiában

-első: 776

-kezdetben csak futás

-versenyzők sérthetetlenek

Mükéné

-hódító akhájok

-fellegvár

-agyagtábla: krétaiaktól átvett szótagírás

-irányítók: királyok, katonai vezető réteg

-zsákmányszerző hadjáratok, kevés rabszolga

 

URALKODÓI HÁZTARTÁS

-egymás ellen harckimerítették az államokathanyatlás Kr. e. XIII. században

-mitológia, Homérosz