8. tétel

William Golding: A Legyek Ura

Mutasd be a regény motívumainak rendszerét, összefüggéseit! Mit jelent az, hogy a szigetregények helyszíne egyfajta kísérleti laboratórium? Mutasd be a négy főszereplő közül azt, aki leginkább megfogott!

William Golding: Golding Délnyugat-Angliában született, apja kémiát, fizikát és földrajzot tanított, több tankönyve is megjelent. William Oxfordban természettudományt, majd angol irodalmat tanult. 1940 és 1945 között a haditengerészetnél szolgált, részt vett a Bismarck csatahajó elsüllyesztésében és a szövetséges csapatok normandiai partraszállásában. 1945-ben jelent meg első regénye: A legyek ura, ami egy csapásra híressé tette. 1963-tól életét az írásnak szentelte. 1983-ban irodalmi Nobel-díjat kapott, bár ekkorra már sokat veszített egykori népszerűségéből. Írói módszerére hatott a természettudományi képzés (embertani kísérletek zárt helyen), de legmeghatározóbb élménye a második világháború lett (emberi természet sötét oldala, az eredendő bűnösség).

A szigetregények helyszíne olyan, akár egy kísérleti laboratórium:  Az irodalomban a sziget, mint helyszín már régóta óriási szerepet játszott. Megjelent például az Odüsszeiában, Lukianosz Boldogok szigete című művében, majd Daniel Defoe Robinson Crusoejában, Verne Rejtelmes szigetében, vagy Stevenson Kincses szigetében. Az írók célja azzal, hogy egy zárt, határolt területre helyezték történetüket, az, hogy a helyszín felderíthetővé váljon, de az olvasó számára mégis meglepetéseket, izgalmakat rejtsen. Úgy gondolták, hogy egy ilyen világban jobban tanulmányozható az ember viselkedése, értékrendje, mivel a sziget nagyítóként, vagy kísérleti laboratóriumként felnagyítja a jelenségeket. Ezenkívül azzal, hogy az embert kiszakítják a környezetéből, erősebben jelennek meg alapvető tulajdonságai, az eredendő emberi természet. A sziget általában a valódi társadalom kicsinyített mása, ezért felerősíti a társadalmi szokásokat is. Ezek a jelenségek megmutatkoznak A legyek urában is. A szereplők tulajdonságai a bezártság miatt hamar kiütköznek, és talán kicsit meg is változnak.

Golding művében azt vizsgálja, hogy milyen erők vannak jelen bennünk, és milyen helyzetekben jönnek elő. A sziget, mint helyszín sokban segíti ebben, hiszen távol a felnőttektől, a világtól elzártan egyedül kell boldogulniuk a gyerekeknek. Helytállásuk nem mindig tökéletes, sőt inkább ellenszenvet kelt az olvasóban. Nem tartanak össze, felgyújtják a szigetet, és elkövetik a legnagyobb hibát, amit egy ember megtehet: gyilkolnak. Ezzel válik életüknek ez az időszaka horrorisztikussá, borzalmassá. Az olvasóban ezek hatására ellentmondásos érzések ébrednek fel, egyáltalán nem vágynak a szigetre.

A regény motívumainak rendszere és összefüggései: A történetben visszatérő motívumok, jelképek jelzik a társaság sorsának alakulását. A civilizáció jelképei a kagyló, a szemüveg, a kunyhó, a gyűlés, a jelzőtűz. A barbárság jelképei a kés, lándzsa, a maszk, a vadásztánc, az erdőtűz (a regényben a háború szimbóluma), a malacfej, a hosszú haj. A legelső a kagyló, amivel összetrombitálják a gyerekeket, s ami később a törvényesség, a demokrácia, a szólásszabadság jelképe lesz, hiszen az első szabály az, hogy akinél a kagyló van, azt végig kell hallgatni. Röfitől elveszik a kagylót, hiába fogja, nem hallgatják meg. Amikor az éppen csak formálódó közösség végképp szétesik, a kagyló, „a talizmán, a törékeny, ragyogó szépség jelképe” Röfivel együtt pusztul el. A másik jelkép a tűz, az otthon szimbóluma, amely égése a feltétele annak, hogy egy arra járó hajó észrevegye őket. A tüzet Röfi szemüvegével gyújtják meg. (Golding itt téved: a rövidlátók szemüvege szórólencse, tehát nem lehet vele tüzet gyújtani!) Röfi ezáltal is fontos pozícióba kerül, Jack bandája is ezért veszi el tőle. A szemüveg eltörése kettős értelmű, Röfi így teljesen kiszolgáltatottá válik, másrészt a tűzgyújtás lehetősége is elvész. A kunyhó is jelkép, hiszen házra nincs igazán szükségük a meleg éghajlat miatt, csak az éjszaka félő kisgyerekeknek lenne rá igényük, hogy ott biztonságban érezhessék magukat, hogy az otthon illúzióját megadják. Maga a regény helyszíne, a sziget és egyes részei is rendelkeznek többletjelentéssel. Mind a sziget, mind a rendszeres gyűlések helyszíne, ahol a szörny, a kísértetek létezéséről szóló vita, majd a szavazás zajlik, csónak alakú. A három fiú legelső felfedező útja során, a dagály hatására a „csónak” hátrafelé siklik, amiképpen a gyerekek is visszafelé teszik meg az emberiség útját: a civilizációból a vadságba. Az ötödik fejezet gyűlésén a hajó (háromszög) csúcsa a sziget belseje, a sötétedő erdő felé néz. Mint egy parlamentben, balra ülnek Ralph fegyelmezetlen hívei, jobb oldalon Jack vadászai. Ralph nem a kapitány helyén ül, nem áll feladata magaslatán. A demokrácia gyenge, a hajó, a közösség a sötétség felé halad.

Jack jellemzése: Azért választottam Jack-ot, mert szerintem ő ment át a legnagyobb változáson, igaz lehet, hogy ezt a változást inkább elvadulásnak kéne nevezni, mert előtörnek az állati ösztönei. A könyv során viszont ő az első, aki már nem akar hazamenni, hanem megbékélt helyzetével. Golding szerint is nagyon fontos szereplő, mivel Ralph szemszögéből írja le a történetet, viszont, mikor Jack vadászik, akkor hirtelen az ő szemszögébe vált át. Jack, a vöröses hajú, szeplős fiú, aki végül Ralph természetes ellenfelévé lép elő, és aki már az elejétől megtestesíti azt a vadságot és barbárságot, ami végül mindannyiukra ráragad. Perszer Jack az elején még próbál beilleszkedni, de már akkor is azt hangoztatja, hogy a vadászat a legfontosabb, hiszen csak így juthatnak húshoz és saját csapatával (mindannyian énekkarosok voltak előtte) csak ennek akarnak élni. Jack ekkor még tiszteli Ralph-ot, de persze féltékeny és irigy rá, amiért nem őt választották meg vezetőnek.

Az elején viszonylag jól boldogulnak a gyerekek a lakatlan szigeten (már a körülményekhez képest), de aztán jön az első konfliktus. Egy hajó jár a közelben, de mivel Jack és barátai inkább vadászni mentek ahelyett, hogy a tüzet felügyelték volna, így az kialudt és a hajó nem látta meg őket, nem sikerült megmenekülniük.

És mivel kisgyermekekről van szó, így többen arról kezdenek beszélni, hogy valamiféle szörnyet láttak a szigeten, az „apróságok” félnek tőle, ki akarják deríteni, hogy mi lehet az, és ahogy telik az idő egyre jobban felszínre kerülnek az ellentétek.

Jack egy idő múlva már nem akar Ralph-nak engedelmeskedni, mikor a többiek nem akarják őt leváltani a vezetői posztból, akkor Jack sértetten elrohan, külön tábort alakít magának, és egyre többen tartanak vele, így a fiúk két csapatra oszlanak.  Azért is csatlakoznak sokan Jack-hez, mivel nála ehetnek húst és kedvükre játszhatnak, mint azt , ahogy a római mondás is kimondja: “kenyeret és cirkuszt”.  Majd Jack-en és követőin elhatalmasodik az állatias ösztön, a barbárság és a vadászat, már nem gyerekek többé, hanem vérszomjas kis állatok, akiknek semmi nem számít már igazán. Kifestik magukat, mint a barbár emberek, kántálnak, táncolnak az Istenhez és csakis a vadászat érdekli őket. Szerintem ez a vadság a vadászatból ered, mivel csak azok lesznek igazából vadok, akik már vadásztak Jack-kal. Ez onnan eredhet, hogy vadászat során azt érezheti, hogy ő bármit megtehet a vaddal, tőle függ az élete vagy a halála.  Később pedig már megérzi, hogy mekkora hatalom van a kezében és bármit megtehet nem csak állatokkal, de emberekkel is. Mikor megsemmisült a kagyló, a civilizációt jelképező tárgy, Jack kiadja a parancsot, hogy öljék meg Ralphot, ezzel teljesen elhatalmasodik rajta az  állati ösztön, a vadság. De igazából nem is ő követi el a legszörnyűbb tetteket, vagy nem ő adta ki rá a parancsokat, hanem Roger, aki még Jack-nél is sokkal vadabb, nélküle talán nem követett volna el ilyen szörnyűségeket. 11. fejezet legvégén: “Roger megkerülte a főnököt, oly szorosan ment el mellette, majdnem hogy el nem lökte  a vállával. Az ordítás abbamaradt, Samseric iszonyodva, csöndesen bámult a magasba. Roger úgy közeledett feléjük, mint egy iszonyatos, személytelen hatalom megtestesülése. “

Vázlat

Motívumrendszer

-civilizáció: kagyló, szemüveg, kunyhó, gyűlés, jelzőtűz, hajó

Lassan mindegyik eltűnik, összetörik, értelmét veszti. Fokozatosan: kunyhó, kagyló, szemüveg, gyűlés, jelzőtűz

-barbárság: kés, lándzsa, maszk, vadásztánc, erdőtűz, malacfej, hosszú haj.

Egyre jobban átveszik a demokrácia helyét: kés, maszk, lándzsa, malacfej, hosszú haj, erdőtűz

Egyik a másikba fordul át. Deus ex machina

Kísérleti laboratórium

-zárt, határolt terület, ami felderíthető, de meglepetésekkel szolgál

-eredendő emberi természet erősebben ütközik ki

-valódi társadalom kicsinyített mása

Milyen erők vannak jelen bennünk?

Jack

-legnagyobb változás

-fegyelemből vadságba

-irigység, irányítás és irányíthatóság

-elállatiasodás